Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
VII. Díjazás
A szakértői költségeket a felperes előlegezte, részleges pervesztés folytán azt viselni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Indokolás: A felperes a 106/1952.(XII.31.) MT. rendelet 10.§-ában írt törvényi felhatalmazás alapján a saját nevében, V.B. szerző javára eredetileg 501.472,50,- Ft, majd pedig a leszállított keresetében 312.543,- Ft szerzői díjat követelt. Álláspontja szerint ugyanis a szerző és az alperes jogelődje a "Táltos" Kiadásszervező Gazdasági Munkaközösség által 1986-ban megkötött - és a három kötetesre tervezett Képes Biblia című mű szövegének válogatására vonatkozó - szerződés alapján a szerzőnek kifizetett 120.000,- Ft tiszteletdíj a megjelent mű példányszámát alapul véve nem felel meg a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970.(111.20.) MM. rendelet díjtételeinek. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes elismerte, hogy jogelődje a V.B.-vei kötött megállapodás alapján közreműködött a mű kiadásának megszervezésében, és a szerző az I.r. alperes felkérésére 1988- ban 20.000,- Ft díjazás ellenében a mű előszavát is elkészítette, a mű kiadója azonban a Kossuth Nyomda Vállalat és nem az I.r. alperes, akivel szemben a szerző a szerződéskötések alkalmával minden további díjigényéről lemondott a II.r. alperes pedig mint I.r. alperes ügyvezető igazgatója vitatta a felperes követelésének megalapozottságát. Az első fokú bíróság az ítéletével az I.r. alperes jogelődje és V.B. szerző által 1986-ban kötött szerződést módosította és az I.r. alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 144.284,- Ft-ot és ennek 1989. január 1-től járó törvényes késedelmi kamatát. A II.r. alperessel szemben a keresetet elutasította és úgy rendelkezett, hogy a felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az első fokú ítélet indokolása szerint V.B. szerző és az I.r. alperes jogelődje 1986-ban kiadói szerződést kötöttek és a mű kiadása négy éven belül megtörtént. A szerződéskötéskor azonban a felek előtt ismeretlen volt, hogy a mű milyen példányszámban fog megjelenni, ezért a szerző jogos érdekét sértené, ha alacsonyabb díjazásban részesülne, mint amire a példányszám alapján jogosult lenne. Ezt