Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
Mindazonáltal a felperes tekintélyes mennyiségű szellemi munkát végzett, amely jogszabályok és a helyi (Ny.-i) viszonyok alapos ismeretét, ennek alapján jogi normák adaptálását, az adaptálás lehető legpontosabb és legrendszeresebb megfogalmazását igényelte. Ennek ellenére a felperes tevékenysége nem tekinthető a szerzői jog által védett alkotó munkának. Az Eljáró Tanács megjegyzi, hogy a felperes által készített szabályzatok a gyakorlatban készíthetők:- munkaköri kötelesség teljesítéseként (igen ritkán fordul elő),- saját munkáltatóval létesített munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,- más munkáltatóval létesített munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,- polgári jogi megbízás alapján. Az utóbb említett három esetben a szabályzat készítéséért járhat díj, de ez az Eljáró Tanács véleménye szerint nem lehet szerzői jogdíj, mert az elkészített szabályzatok sem művek. .Az Eljáró Tanács a Bíróság első kérdésére adott válaszát úgy foglalja össze, hogy a felperesi szabályzatok nem szerzői művek. .Az Eljáró Tanács a Bíróság második kérdésére megállapítja, hogy az alperes szolgai módon utánozta, azaz másolásnak tekinthető módon alkalmazta a felperesi szabályzatokat, ugyanis:- az alperesi szabályzat-minták a felperesi szabályzatokkal szó szerint megegyeznek, csupán- azokból a felperes által megjelölt szervezet (Ny.-i GAMESZ) neve maradt ki,- a felperesi szabályzatokban zárt felsorolások nyitottak (vagyis kipontozott helyek állnak rendelkezésre a felsorolás kiegészítésére),-jelentéktelen külalakbeli módosítás tapasztalható. Emellett az alperes elhagyta azokat a bevezető részeket, amelyek a felperesi szabályzatok jogszabályi alapjára utaltak és tartalmazták azt az állítást, hogy a felperesi szabályzatok konkrét utasítások. A fentiek alapján az Eljáró Tanács a Bíróság második kérdésére összefoglalóan megállapítja, hogy az alperes szolgai módon, azaz szó szerint másolásnak minősülő eljárással használta fel a felperes által készített szabályzatokat. (A szóbanforgó ügyben a peres felek az első fokú eljárás folyamán egymással egyezséget kötöttek.) 16
