Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

VI. Szabad felhasználás, idézés

Első kiegészítő kérdés:

A Szakértő Testület magyarázattal alátámasztva jelölje meg azokat a filmrészleteket, amelyek felhasználása az átvevő mű jellegéhez és céljához igazodóan nem volt indokolt.

Eljáró Tanács válasza:

Az Eljáró Tanács a szakértői véleményében sem foglalt állást az indokoltság, vagy indokolatlanság kérdésében, ezt nem teszi most sem.

A perbeni vita nem e tárgykörben áll fenn.

Feltehetőleg a felhasználás dramaturgiai, művészeti és gazdasági okokból indokolt volt. Ez azonban a felhasználás jogszerűségét nem alapozza meg.

A szabad felhasználásról a korábbi szakvélemény és az előző pont szerintiek alapján nem lehet szó a perbeni esetben.

Minden egyéb felhasználáshoz pedig a szerzői jogi törvény 41.§-a szerinti gyártói hozzájárulás szükséges. A gyártó ilyen esetben a szerzőt is képviseli, mint kizárólagos jogutód.

A második kiegészítő kérdés:

A Sortűz című filmben a részletek felhasználása érdemi, lényegi változtatással történt-e, figyelemmel az átvevő mű önálló jellegére. Ha igen, ezt melyik - ténylegesen megielölt - átvett filmrészlet igazolja és miben nyilvánul meg az érdemi, lényegi változtatás az eredetihez képest?

Az Eljáró Tanács válasza a második kiegészitő kérdésre:

E kérdésre részben a korábbi szakvéleményben, részben a bírói kérdésre adott válaszban kitért az Eljáró Tanács.

Tehát a kép- és a hang elválasztása, a jelenetek kisebb nagyobb mértékű megvágása, az eredeti mű sérelmét jelenti.

A két mű között a szerzők szándéka szerint is megközelítésbeli különbség van, tehát a felperesi gondolat és az alperes által gyártott film koncepciója eltér egymástól.

A felhasználás során az alperes a "Ledöntött útjelzők" című film, mint önálló eredeti alkotás egységét sértette.

160