Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

V. Szerzői jogbitorlás

nyilvánosságra hozta, az alperes azzal, hogy a tanulmány egyes szövegben lévő megállapításait kiemelte, mintegy a tanulmány alcímeivé tette, a tanulmány elmarasztaló véleményét adott esetben szükségtelenül és a felperes megítélése szempontjából indokolatlanul hangsúlyossá tette, a tanulmány kedvezőtlen fogadtatást eredményező hatásait felerősítette. Mindezek olyan, részben közvetlenül bizonyított, részben köztudomásúként elfogadható tények, amelyek a felperes nemvagyoni kártérítési igényét megalapozzák. Ennek összegét a Legfelsőbb Bíróság ugyancsak mérlegelési jogával élve, arra is figyelemmel, hogy a felperes tanulmányát korábban már nyilvánosságra hozta és bizonyos hátrányos következményekkel eleve számolnia kellett, a követelt 500.000,- Ft-tal szemben 200.000,- Ft-ban állapította meg. Az elsőfokú Bíróság érdemben helytállóan utasította el a felperesnek a Ptk. 87.§-ának (2) bekezdésére alapított igényét. Indokai azonban tévesek. A Ptk. 87.§-ának (1) bekezdése szerint a Ptk. 86.§-a (1) bekezdése által generális védelem alá helyezett jogok megsértése esetén - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja a sérelmet szenvedett személy. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogi személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogosult igényelheti a szerzői jogi törvényben meghatározott objektív és szubjektív jogkövetkezmények alkalmazását, illetve igényt tarthat a Ptk. 84.§-ában meghatározott általános körű védelemre. A Ptk.87.§-ának (2) bekezdése azonban csak a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében teszi lehetővé a jogosultnak azt a követelését, hogy az eredményt elsajátító, vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. Az alperes a felperesnek a szerzői személyhez fűződő jogait sértette meg, amely külön jogszabály, a szerzői jogi törvény védelme alatt áll. A szerzői személyhez fűződő jogok megsértése esetén ezért a Ptk. 87.§­­ának (2) bekezdése alkalmazására egyáltalán nincs lehetőség. Erre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy az alperes a tanulmány közzétételével elért-e többlet eredményt. A fenti indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletét a Pp. 2 53.§-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta és a marasztalás összegét felemelte, illetve a bírság összegét leszállította. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom