Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
alkotás a rajz, festés, szobrászat, metszés, kő stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei. Az Szjt. 13.§ (1) bekezdése értelmében a mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges. A perbeli esetben a beszerzett szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy az alperesek részéről stílus utánzás történt. Önmagában a stílus utánzás azonban nem jogellenes cselekmény, szerzői jogsértés csupán a konkrét mű jogosulatlan felhasználásával következne be. A perbeli esetben nem a felperesi termékeket gyártották az alperesek, hanem olyan állatfigurákat, amelyek hasonlítanak a felperesi termékhez. Épp a felperes által hivatkozott jogerős ítélet indokolása állapította meg 1970-ben, hogy csak a konkrét formában testet öltött iparművészeti alkotások felhasználásával lehet megállapítani a szerzői jogsértést, míg a szerzői jogsértést az azonos stílusjegyeket viselő, de az említett modellektől merőben eltérő gyapjúállatok gyártásáért jogszerint felelősségre nem vonható. A perbeli esetben beszerzett szakértői vélemény nem azt állapította meg, hogy az alperesek a felperesi katalógus tétel alatti figuráit állították elő, hanem azt, hogy ahhoz hasonló figurát. A peres eljárás során sor került a Szakértő Testület egyik tagjának a tárgyaláson történő meghallgatására, eseti szakértőként való kirendelése keretében. A Bíróság előtti tárgyaláson a szakértő minden egyes tételt összehasonlított, s nyilatkozott a hasonlóság és a különbözőség vonatkozásában. A Szakértő Testület a szakértői vélemény kiegészítése során nem tartotta fenn a szakértő ezen nyilatkozatát, s az utánzást megállapíthatónak találta az alperesi állatfigurák vonatkozásában. A Bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben a felperes által hivatkozott 1970-es perben az ott becsatolt prospektusban szereplő S/l. - S/29. alatti gyapjú állatmodellek vonatkozásában lett megállapítva az iparművészeti mű ismérveit megvalósító eredeti szellemi alkotás, tehát ezen állatfigurák jogosulatlan felhasználása során terjesztheti elő a felperes a kereseti kérelmét szerzői jogsértésre alapítva. A felperes nem terjesztett elő - a Bíróság felhívása ellenére sem - olyan kereseti kérelmet, amely pontosan beazonosította volna, hogy mely gyapjú állatmodellek vonatkozásában mely alperes mely figurája valósította meg a szerzői jogsértést. Általánosságban annak a megállapítása, hogy az alperesi utánzás szerzői jogsértést valósított volna meg. a Bíróság a fent kifejtett álláspontja alapján - miszerint a stílusutánzás nem jogellenes cselekmény - nem eredményezheti a jogsértés megállapítását. 123
