Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

V. Szerzői jogbitorlás

Ilyen szerződést az alperes utólag sem kötött és ezáltal megsértette a felperesnek az Szjt. II. fejezetében körülírt személyhez fűződő jogát is. Figyelemmel az Szjt. 52.§ (2) bekezdésére jogos a felperesnek a Ptk. 354.§­­ára alapított kárigénye is. A szerzői jogdíj összegét a Fővárosi Bíróság a szakértői véleményre figyelemmel 20.000,- Ft-ban találta megállapíthatónak. Nem vagyoni kár címén a Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a szerzői jogdijjal azonos összeg megítélése indokolt. A Ptk. 354.§ előírja, hogy a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. E jogszabály értelmezés kapcsán a Fővárosi Bíróság rámutat a következőkre: Az alkotó ember fokozottabb társadalmi megbecsülése olyan kívánalom, amely az alkotó ember védelmét az egyoldalúan beszűkült profitorientált szemlélettel szemben szükségessé teszi. A művész szellemi alkotása nem szabad préda tárgya, amelyet gátlás nélkül lehet felhasználni üzleti haszonszerzés végett. Ez a magatartás azt a szemléletet tükrözi, amely az alkotó embert lebecsüli és ennek - a mindennapi életben elég gyakran előforduló - jelenségnek a megtörése súlyos és tartós hátrányt jelent a szellemi alkotás létrehozója számára. Ez a nem vagyoni hátrány minimálisan olyan összeggel kompenzálható, mint a művészt jogosan megillető szerzői jogdíj. A Fővárosi Bíróság ezért 20.000,- Ft-ot a felperes részére nem vagyoni kár címén ítélt meg. Az Szjt. 53.§ (1) bekezdése értelmében a mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. Az alperes által felhasznált grafikus ábrázolaton fel volt tüntetve a felperes neve és címe, és a jogvédelemre utaló jelzés is. A jogsértés ezért az Szjt. 53.§ (2) bek. értelmében az alperesnek felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell téríteni. A Fővárosi Bíróság, ezért az alperest a kereset értelmében marasztalta, és a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján a pervesztéssel arányos perköltség megfizetésére kötelezte. A Szakértő Testület költségeit az alperes előlegezte, azt viselni tartozik. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom