Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
VI. Szabad felhasználás
és ehhez zenét szolgáltatott. Eltérő megítélés alá esik viszont az alperesi zenés foglalkozás az egyéb jégpályáktól annyiban, hogy a belépődíj ellenében nemcsak zenés korcsolyázási lehetőséget biztosított, hanem a résztvevőket műkorcsolya- és jégtánc oktatásban is részesítette. 4. Amennyiben az alperesi tevékenység eltérő megítélés alá esik, mint a műjégpályákon szolgáltatott zene, a 144/1981. (MK. 22.) MM sz. utasítás, mely előírása alapján köteles alperes jogdíjat fizetni — amennyiben a jogdíjfizetési kötelezettség a szakértői testület véleménye szerint megáll? A Szerzői jogi törvény (1969. évi III. tv.: Szjt.) 13. §-a értelmében valamely szerzői jogilag védett mű bármilyen felhasználásához — kivéve, ha a törvény kifejezetten másképp rendelkezik — a szerző előzetes hozzájárulása szükséges és a szerzőt a felhasználásért díjazás illeti meg. Ez a törvényes rendelkezés irányadó a zeneművek nyilvános előadására is, amelyhez az Szjt. 40. §-ának (1) bekezdése és a Vhr. (9/1969. (XII. 29.) MM sz. r.) ehhez kapcsolódó 29. §-a még azt a speciális rendelkezést fűzi hozzá, hogy a már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadásához a szerző engedélyét megadottnak kell tekinteni, ha a felhasználó'a Szerzői Jogvédő Hivatal által megállapított és a művelődési miniszter által jóváhagyott díjtételek szerinti jogdíjat a Hivatalhoz befizette. Azt a kérdést tehát, hogy terheli-e az alperest jogdíjfizetési kötelezettség az általa nyújtott nyilvános zeneszolgáltatás után, az dönti el, hogy van-e a törvénynek olyan rendelkezése, amelynek alapján az alperes mentesül a szerzői jogdíj fizetése alól. Az Szjt. 21.§-ának (1) és (2) bekezdései határozzák meg a zeneművek nyilvános előadása tekintetében az Szjt. 13. §-ának általános szabálya alóli kivételeket, tehát azokat a feltételeket, amelyeknek fennforgása esetén a nyilvános zenélés a szerző hozzájárulása és jogdíj fizetése nélkül van megengedve (szabad felhasználás). Ezek a következők: 1. a zeneművek zártkörű nyilvános előadása, ha alkalomszerű jövedelemszerzés célját követve sem szolgálja, és a közreműködő zenészek nem részesülnek díjazásban. Az adott esetben a négy együttes feltétel közül legalább kettő — jövedelemszerzési célzat hiánya és alkalomszerűség — hiányzik. A Vhr. 18. (1) bekezdés szerint ugyanis jövedelemszerzésnek minősül a belépődíj szedése (közömbös, hogy van-e ráfizetés vagy sem), az alkalomszerűség pedig az állandó rendszeresség ellentétét jelenti. E címen tehát az alperesi GMK-t a szabad felhasználás kedvezménye nem illeti meg. 96
