Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

V. A szerzői jog megsértése

c) továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nemvagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges”.

A felperes vagyonában értékcsökkenés a fentebb kifejtettek szerint szakértői módszerekkel számszerűen nem tisztázható, de ugyanígy nincs reális becslési alap arra vonatkozóan sem, hogy a felperes a perbeli művészi alkotást, — amennyiben azt hiánytalanul visszakapja — a jövőben miként tudta volna értékesíteni, illetve hogy a perbeli színes diapozitív elkallódása következtében a felperes milyen további vagyoni előnytől esett el.

Megjegyzi az eljáró tanács a kárral kapcsolatban még, hogy a Bartók emlékét gazdagító felperesi felvétel elvesztése nemcsak a Bartók-kultusz szempontjából jelentős kár, hanem amiatt is, hogy a felperes egész életműve szempontjából is vesztesség. Ez azonban már nem vagyoni kár.

3. Ami végül az alperes átal becsatolt színes kópia kárenyhítésre alkalmasságát illeti, az eljáró tanács véleménye az, hogy a folyóiratban közölt képről készült színes diapozitív közlésre a felperes súlyos presztízsvesztése nélkül alkalmatlan. Hy módon ugyanis a kópiáról készült kópia további kópiája kerülne nyilvánosságra, ami már annyi színbeli és vonalveszteséggel járna, ami sem a felperes, de még igényes amatőr esetében sem lenne megengedhető.

Miután a felperest ért kár pontosan nem mérhető fel, az eljárt jogi szakértő tanács felveti a Ptk. 359. § (1) bekezdése esetleges alkalmazásának lehetőségét azzal, hogy a kártérítés összegének felső határát — a fenti összes körülmény gondos figyelembevétele mellett — 15 000,— Ft-nál magasabb összegben megállapítani nem látja indokoltnak.

79