Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
V. A szerzői jog megsértése
B) A Fővárosi Bíróság 1-es számú kérdésére a válasz mégis igenlő, minthogy a felperesek a művet a IV. r. alperes munkavállalóiként készítették. A munkaszerződés alapján filmet alkotók — tipikusan rendezők, operatőrök — jogai részben a Szjt. 41. §-ának (3) bekezdésében és a 42. § (1) bekezdésében foglalt speciális szabályozás alapján szállnak a munkáltatóra, hiszen a munkaszerződés is „szerződés” az Szjt. említett szakaszai szempontjából. Azok a szerzői vagyoni jogok viszont, amelyek így elvileg a munkavállaló szerzőnél maradnak, az Szjt. általános szabályai közé tartozó Szjt. 14 §-a értelmében nagyrészt a gyártó munkáltatóra szállnak, ha az alkotás munkaköri kötelezettség volt. Tipikusan ilyen munkavállaló szerzőtől az álatalános szabályok alapján a gyártóhoz kerülő jog a mozifilmekre, tv-filmekre vonatkozó videojog. Az olyan szerzői vagyoni jogok esetében, amelyek az Szjt. 14 §-a alapján szállnak át a munkáltatóra, s ha az a műre harmadik személlyel felhasználási szerződést köt, az e szerződéssel elért szerzői díj bizonyos része a munkavállaló-szerzőt illeti meg. (Szjt. Vhr. 12 § (1) bek.) ad 2.A perbeli felhasználás elvileg a munkavállaló-szerző névjogát, a mű megváltoztathatatlanságához fűződő, valamint a visszavonási jogát sértheti. A videoklipbe való átvétel a szerzők nevének feltüntetése nélkül történt és ez a mód meghaladja a munkavállaló felhasználási jogának kereteit (a név feltüntetést a szerző meg is tilthatja, Szjt. Vhr. 11. § (3) bek.). A munkavállaló-szerzők személyhez fűződő jogainak gyakorlását az Szjt. Vhr. 11. § (3) bekezd, összefüggésében kell megítélni. E szerint „ugyancsak mellőzni kell a szerző kívánságára nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkaviszonyból folyó rendelkezési és irányítási jogával élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet”. Ha tehát a munkáltatói változtatást az adott esetben a rendező és az operatőr az eredeti művészi koncepcióval összeegyeztethetetlennek látják, azzal nem értenek egyet, nevük említésének mellőzését kérhetik. Az eljáró tanács álláspontja szerint tehát még ha a változtatás „az eredeti művészi koncepcióval összeegyeztethetetlen” is önmagában ez nem tekinthető a munkáltató felhasználási joga keretei meghaladásának. A M. Vállalat „működési köre” ugyanis nem vitásan kiterjed mindenféle audiovizuális mű gyártására, terjesztésére. „A munkaviszony tartalma által alkalmazott kört” a M. Vállalat munkaviszony alanyai sem értelmezték eddig sem szűkebben (Szjt. 14. § (1) bek.). Ha a M. Vállalat videoműveket gyárt ugyanazon munkaszeződéseik alapján rendezői, operatőrei ebben is közreműködhetnek. ad 3. A szakmai gyakorlat a M. Vállalatnál a perbe a IV. r. alperes által csatolt 18/1981. sz. igazgatói utasításon alapul. A részesítés a felhasználó által a M. Vállalatnak térített jogdíj 3 %-a a rendező javára. A szabályozás nincs tekintet-67