Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
III. A közös mű
zők voltak, a közös mű önálló részekre szétválasztható, a zene a szövegtől elkülöníthető, ezért mindegyik szerző vonatkozásában önállóan kell vizsgálni az Szjt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott oltalmi időt, így Kacsóh Pongrác jogutódját — az oltalmi idő eltelte folytán — szerzői díj nem illeti meg. Bakonyi Károly jogutódja részére az alperes 1978. óta nem fizet szerzői jogdíjat. n. A felperes keresetében 5.000,— Ft szerzői jogdíj fizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a dalmű szerzői szerzőtársak, a közös mű önálló részekre nem választható szét, ezért mindhárom szerző jogutódját szerzői díj illeti meg az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától — 1957-től — számított 50 éven át. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az indoklás szerint a dalbetétek lazán kapcsolódnak a szöveghez, a versek önállóan meg is jelentek. A szöveg legfeljebb a zenével képez olyan szerves egységet, hogy zene nélkül a szövegkönyv nem használható fel. Viszont az 50 éves oltalmi idő a zeneszerző halálától is eltelt, ugyanúgy, mint a szövegkönyvíró halálától. így Bakonyi Károly jogutódja nem tarthat igényt szerzői díjra. Az elsőfokú ítélet elleni fellebezésében a felperes arra hivatkozott, hogy a prózai szöveg a dalbetétek nélkül önállóan nem adható ki, ezért a prózai szöveg és a dalbetétek írója társszerzők, tehát jogigényüket együttesen kell elbírálni. A dalbetétek írójának a halála óta 50 év még nem telt el, ezért a prózai szöveg írója is jogosult szerzői díjra. Az alperes kérte helyben hagyni az elsőfokú ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság beszerezte a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményét, és kiegészítő véleményét. A Szakértő Testület eljáró tanácsának az alábbi kérdésekben kellett szakvéleményt adnia: 1. A versbetétek szervesen hozzátartoznak-e a prózai szöveghez? A versbetétek abban az esetben tartoznának szervesen hozzá a prózai szöveghez, ha mint önálló művek nem állnák meg a helyüket, azaz ha a versek akár egészben, akár részben csak a szövegkönyvvel összekapcsolva lennének szerzői jogi szempontból bármilyen módon felhasználhatók (előadhatók, kiadhatók stb.). Közismert, hogy a versbetéteket a prózai szövegtől teljesen függetlenül számtalanszor kiadják, előadják, felveszik hanglemezre stb., a versbetétek tehát nem tartoznak szervesen hozzá a prózai szöveghez. 44
