Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
II. A szerző
Nem helytálló az az alperesi védekezés, hogy a jogszabály ilyen értelmezése mellett valamennyi olyan alkalmazottjával, aki szerkesztői munkát végez, kiadói szerződést lenne kénytelen kötni. N. F. J.-nek a svéd—magyar szótárral kapcsolatban kifejtett és szerzői jogi védelem alá eső tevékenysége, és egyéb hivatali munkája során „szerkesztőként” végzett tevékenysége között ugyanis minőségi különbség van. A köznyelvi szóhasználattal értelmezett „szerkesztő munkája” ugyanis többrétű, mint arra a Szerzői Jogi Szakértő Testület is véleményében rámutat. A nyomdai előkészítéssel stb. kapcsolatban egy kiadóvállalatnál felmerülő olyan munkák, amelyek a munkaköri nomenklatúra szerint szerkesztői munkának minősülnek, nem jelentik szükségszerűen azt, hogy a munkabéren felül azért szerzői jogdíj is járna, pusztán az elnevezés következtében. Amennyiben azonban a munkahelyen „szerkesztőként” dolgozó alkalmazott olyan érdemi alkotójeliegű munkát végez, amely munkaköri kötelezettségét meghaladja, vagy azon belül szerzői jogi védelem alá eső tevékenységnek minősül, azért őt a szerzői jogi törvény előírása szerint illeti meg a jogvédelem. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a fentebb előadottak értelmében nincs ellentét dr. B. F. álláspontja és a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleménye között. A különböző méretű szótárak koncepciójának kialakult gyakorlata van, így az alkotó jelleget aligha dönti el pusztán az a körülmény, hogy a koncepció kitől származik. Helyes a Szakértő Testületnek az a megállapítása, hogy a koncepció kialakítása alatt a terjedelem meghatározása értendő. A terjedelem meghatározása ugyanis egyúttal meghatározza a gyakorlatban kialakult és bármelyik idegen nyelvű szótárnál alkalmazott koncepciót is. Amint dr. B. F. arra rámutatott, közép szótárnál pl. nemcsupán a szókincs bővül, de szükségszerűen hozzátartozik a szavak bővebb értelmezése, nyelvi összefüggések kifejezése stb. is. Az alkotó jelleg ebben a vonatkozásban ott szükséges, amint erre a Szakértő Testület véleménye is rámutatott — hogy a koncepció kialakítója alaposan kell, hogy ismerje az élő nyelvet, a hiteles és élő árnyalatokra figyelemmel. Az I. r. alperes előadása alapján pedig nem vitás, hogy a közép szótár koncepciójának — legalábbis részbeni — kialakítása n. F. J.-től származik. A szócikkek önálló értelmezése a bíróság álláspontja szerint akkor is szerzői jogi védelem alá eső alkotó munkának minősül, ha azt a főszerkesztő felülbírálja. Ezt lényegében dr. B. F. megerősítette, kifejtve, hogy a szótárszerkesztő által végzett munka tartalmaz alkotó jellegű elemeket, amelyek azonban erősen nem határolhatok el. Összefoglalva: az I. r. alperes és n. F. J. kiadói szerződést kötött a svéd—magyar szótár elkészítésére, és miután az eredeti szerződés szövegezése félreérthető volt, 1967. Vn. 21-én a felek külön záradékban rögzítették, hogy n. F. J. alkotó jellegű munkával készítette a svéd—magyar szótárt, mint szerző több évi munkával. A szerződő felek kiegészítő nyilatkozatot az 1963. április 18-i kiadói szerződés kiegészítésének tekintették. 35
