Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
8. Mezőgazdasági létesítményterv szerzői jogi oltalma V. MGTSZ és M. L., Sz. L, V. S., Z. T., közös kérésére A tanács a Panoráma kötetlen tartású tehenészet tervét, mint létesítménytervet eredeti és önálló alkotásnak, és ennek következtében szerzői jogi védelem alatt álló műnek tekinti. A tanács mindenek előtt azt vizsgálta, hogy mezőgazdasági létesítmény terve szerzői jogi védelemben részesülhet-e. A 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet 32. § (2) bek. értelmében „műszaki alkotásként olyan műszaki létesítmény terve részesül szerzői jogi védelemben, amely az épület fogalmi körébe nem tartozó önálló, eredeti műszaki alkotás (pl. közúti híd, vízi erőmű, stb.) terve vagy valamely ipari üzem (üzemrész) teljes gépi berendezésének eredeti, egységes megoldása”. A fenti rendelkezés értelmében többek között az ipari üzem terve szerzői jogi védelemben részesülhet. A mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása következtében ma már a mezőgazdasági üzemet is mindenütt a tág értelemben vett ipari üzem fogalmához tartozónak kell tekinteni. Erre mutat az 1969. évi II. törvény 4. §-a is, mely szerint „műszaki jellegű a megoldás, ha a terrmelésben, vagy termelési eljárásban változást jelent”. Többek között e rendelkezés következtében a hagyományos értelemben vett ipari találmányok mellett az új növény- és állatfajták nemesítését is az iparjogvédelem keretébe tartozó műszaki megoldásnak kell tekinteni. A fenti rendelkezés tartalmát teljesen egyértelművé teszi a hozzáfűzött miniszteri indoklás, amely a következőket mondja: ,, ... akkor lehet műszaki jellegűnek tekinteni a megoldást, ha a termelés eredményében (a termékben, ideértve a növény- és állatfajtákat) vagy a tág értelemben vett termelés folyamatában (beleértve pl. a mérési, analitikai és a növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is) változást jelenthet ...” A fenti felfogást erősíti meg a Párizsi Uniós Egyezményt kihirdető 1970. évi 18. sz. tvr. Az Egyezmény 1. § (3) bek. ugyanis kimondja, hogy „az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni és az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra is ...” Nemcsak a fenti jogszabályok, hanem a jelenlegi nemzetközi gyakorlat is — éppen a Párizsi Uniós Egyezmény fent említett rendelkezése alapján — a mezőgazdaságot is az ipar részének tekinti, és ennek értelmében az ipari üzem kifejezés ma már egyértelműen kiterjed a mezőgazdasági üzemre. A Vhr. 32. § (2) bek. rendelkezése 24 Ü.i. sz.: 20/1980. Peren kívül
