Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
átadott szőnyegtervek alapján sorozatgyártásra általában nem került sor, legtöbbször csak mintadarab készült és azt értékesítették. E tervek felhasználásával összefüggően ezért nem részesült olyan mértékű szerzői díjban, ami meghaladná az egyébként jogszerűen igényelhető tervezési díjat. A felperes a másodfokú eljárásban a fellebbezési kérelmet másodlagosan úgy tartotta fenn, hogy valamennyi tervet koloritként értékelve az alperes 100 000,— Ft-ot térítsen meg. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 34 400,— Ft-ra felemelte. ítéletének indoklásában rámutatott: A fellebbezés az alábbiak szerint csak kis részben alapos. A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt) 26. §-ának (1) és (2) bekezdései értelmében a felhasználási szerződés feltételeit — a törvényben megszabott korlátok között — a felek állapítják meg. A szerző hátrányára nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja. Az iparművészeti és ipari tervezőművészi alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeiről és szezői díjáról szóló 9/1970. (VI. 25.) MM rendelet (R) 3. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználó köteles a mű átvételétől számított 60 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről értesíteni, ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Az R 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a (4) bekezdése alapján a mű felhasználása után járó szerzői díj mértékét — jövőben alkotandó mű esetén — részben tervezési díjként — a mellékletben közölt díjhatárok között — részben a mű többszörösített példányi termelői árának %-ában kell megállapítani. A kifizetett tervezési díjat a termelői ár %-a szerint esedékessé váló szerzői díj összegéből le kell vonni, visszatéríttetni azonban abban az esetben sem szabad, ha a %-os szerzői díj nem válik esedékessé, vagy összege a tervezési díjat nem éri el. Az Szjt. 3. §-a értelmében azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alakalmazni. A perben rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az alperes és az iparművész a „Gyula” és „Ámor” fantázianevekkel ellátott nyolc darab szőnyegterv felhasználására 1983. szeptember 9-én megkötött szerződés teljesítését követően is együttműködtek, és a vásárlói igények jobb kielégítése (és egyben a jövedelmezőség fokozása) érdekében az iparművész a szerződés szerinti fantázianevekkel további, összesen 79 db szőnyegtervet bocsátott az alperes rendelkezésére. Az alperes a szőnyegtervek kijavítására igényt nem támasztott, azokat magánál tartotta, és pontosan meg nem állapítható részét megvalósította, a legyártott szőnyegeket értékesítette, és a befolyt vételárból az írásbafoglalt szerződés szerint 1,5 %-ának megfelelő összeget az iparművésznek kifizetett. A fenti — alperes által nem cáfolt — adatok alapján tehát a keresettel érintett 79 szőnyegterv az alperes által elfogadottnak minősül (R 3. §-ának (1) bekezdése). Az elfogadott szőnyegtervek után pedig az alperes díjfizetésére köteles. 20
