Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
ill. a 7/1983. (Vin. 25.) IM sz. r. rendelkezései jöhetnek szóba, annál is inkább, mivel a szabályzat a tagsági szerződés mintegy kiegészítő részét képezheti. Az előbb idézett rendelet 15. § (5) bek. értelmében az egyszerű gmk. szerződés felszámítható ügyvédi munkadíja legfeljebb 10 000,— Ft lehet, ami különösen bonyolult ügyekben 50%-kai emelhető, a jogtanácsos viszont az ügyvédi munkadíj 50%-ára tarthat igényt. Mivel azonban adott esetben a perbeli mű nem társasági szerződés, hanem annál több, m. p. egy jól szerkesztett és a gmk. ügyvitelének egészére kiterjedő szabályzat, ezért az előbbiekben körvonalazott mérték (a 15 000,— Ft 50%-a) — a Testület véleménye szerint — felemelhető, a felemelt összeg azonban a 15 000,— Ft-ot nem haladhatja meg. ítéletében a Fővárosi Bíróság egyetemlegesen kötelezte az alpereseket — mint a gmk. tagjait — hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 8 000,— Ft-ot, azaz Nyolcezer forintot, annak 1984. I. 1-től XII. 31-ig évi 5%-os, azt követően évi 8%-os kamatával. Az alperesek ugyancsak egyetemlegesen kötelesek a felperesnek 2 640,— Ft-ot, azaz Kettőezerhatszáznegyven forint perköltséget 15 napon belül megfizetni. A felperes ezt meghaladó keresetét a bíróság elutasította. ítéletének indoklásában egyebek mellett a bíróság kiemelte: Elfogadta a Fővárosi Bíróság a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek a megállapítását, amely szerint a perbeli szabályzat önálló, eredeti szellemi alkotás, amely a saját műfajában — figyelemmel a szerkezeti megformálásra, valamint viszonylagos tartalmi gazdaságára — az átlagszintet meghaladó eredeti szellemi tevékenység eredménye. Egyetért a Fővárosi Bíróság a szakvéleménnyel abban is, hogy miután nem publikálás céljára készült a mű, a kiadói szerződésekre vonatkozó díjtételek nem alkalmazhatók, annál is inkább, mivel a szabályzat a tagsági szerződés mintegy kiegészítő részét képezheti. A szellemi alkotás értékének megállapítása jelen esetben a Polgári Törvénykönyv azon alapelvének a figyelembevételével kell hogy történjen, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát biztosítja. A Fővárosi Bíróság rámutat arra, hogy a különböző jogszabályi rendelkezések összegyűjtése és rendszerbe foglalása a szakvélemény szerint is komoly és színvonalas szellemi munkát jelentett akkor is, ha azt az alperes nem hajlandó elismerni. A szakvéleményre tett észrevételei tehát súlytalanok, ezeket a kifogásokat — amennyiben helytállóak lennének — a Ptk. 394. § (1) bekezdése értelmében akkor kellett volna megtennie, amikor a munkát felperestől átvette. A Fővárosi Bíróság a felperes szellemi munkájának az ellenértékét — figyelemmel a szakértői véleményre, valamint annak terjedelmére — 8 000,— Ft-ban találta megállapíthatónak. Ezért a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. 17
