Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
XII. Szellemi alkotás védelme, a Ptk. 86. § (3) bek. alapján
1. Szellemi alkotás védelme a Ptk. 86. § (3) bek. alapján I. Vállalat felperes — Cs. I. és tsai alperesek A Szakértő Testület a feltett kérdésekre az alábbiakban válaszol: 1. Az „Eljárás többlépcsős információ nyújtására” elnevezésű dolgozat, melyet alperesek készítettek, a Ptk. 86. § (3) bekezdésének védelme alá eső olyan szellemi alkotásnak minősíthető-e, amely társadalmilag széles körben felhasználható és még közkinccsé nem vált. Erre a kérdésre a Testület véleménye az, hogy maga a dolgozat nem tekinthető ilyen, a Ptk. 86. § (3) bekezdésének védelme alá eső szellemi alkotásnak. A dolgozat ugyanis ismert információs rendszerek alapelveit foglalja össze. Ezzel szemben magának, a B. Áruházban alkalmazott információs rendszernek a megtervezése és megszerzése a Testület véleménye szerint igenis olyan szellemi alkotásnak minősíthető, amelyek az idézett bekezdés védelme alá esik: társadalmilag széleskörben felhasználható és Magyarországon még közkinccsé nem vált. Annak a felhívásnak eleget téve, hogy a fenti kérdés megválaszolásánál nyilatkozzon a Testület a perbeli 1981.1. 31-i csatolt szakvéleményre, a Testület kifejezetten nem ért egyet az idézett szakvélemény 2. és 3. pontjában lefektetett szakvéleménnyel. A Testület véleménye szerint a felperesnél megvalósított információs rendszer az alperesek szellemi alkotásának, gazdasági, műszaki és főként szervezeti ismereteinek felhasználását jelenti. Az alperesek a Testület véleménye szerint a grafikusi, kivitelezési tevékenységen túlmenően feltétlenül egy szellemi többletet nyújtottak, amikor az áruház információs rendszerét megtervezték, illetőleg az információs rendszert az áruház beosztásához adaptálták. Nem ért egyet a Testület azzal sem, hogy az alperesek által kidolgozott információs rendszer „szellemi színvonala nulla”. Itt ismét hangsúlyozza a Testület, hogy nem az „Eljárás többlépcsős... stb.” elnevezésű dolgozatról, hanem a valóban megtervezett és megvalósított rendszerről van szó. 2. A felperesi áruházban alkalmazott információs rendszer megfelel-e a szokványos kereskedelmi gyakorlatban érvényesített jelrendszernek vagy pedig ennél több és önálló szellemi alkotás? E kérdésben a Testület véleménye az, hogy Magyarországon még nem beszélhetünk „a szokványos kereskedelmi gyakorlatban érvényesülő jel rendszerről”. 143 Ü.i. sz.: 43/1982 2.P.21. 272/1982.
