Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű

4. A szellemi alkotások, teljesítmények szerzői műkénti minősítése nem függ attól, hogy a művet , »bejelentették” e a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz. A szerzői jogi védelmet a törvény a mű megszületésétől kezdve biztosítja. A jogdíjak pénzügyi forrására, elszámolására, a számviteli, adó és társadalombiztosítási előírások az irányadóak.

5. Az építészetben a ,,mű” és a ,,nem mű” elhatárolása a feladat és a lehetőségek kötöttségei folytán különösen nehéz. A Vhr. „művészi vagy tudományos szempontból” fordulata csak erre a nehézségre utal, az építészetben szerzői mű a tér minden egyéni, eredeti alakítása.

Ilyennek minősülnek azok az épületek, műszaki létesítmények tervei és mindazok a rajzok, a háromdimenziós modellek (vagyis együtt: építészeti művekre vonatkozó alkotások), amelyek alapján ezek az épületek, műszaki létesítmények, vagyis együtt: építészeti művek) létrehozhatók. Az egyéni eredeti vonások megnyilvánulhatnak akár az épület, létesítmény külsejében, akár belső képében, ill. az ezekre vonatkozó tervekben is. A szerzői jogi védelem nem terjed ki az építési technológiára, s a védelem szempontjából az épület céljának sincs jelentősége.

A tervezett rajzokat a munkáltatónak el kell ismernie szerzői alkotásként, ha azok egyéni, eredeti produktumok (a szerző saját alkotásai, tehát nem szolgai másolatok). A munkáltató állapítja meg, hogy szerinte ezek „építészeti művekre vonatkozó szerzői művek”e. Nem minősül alkotásnak az a produktum, amely az adott feladathoz képest csak egyetlen megoldással képzelhető el. Az építészet körében az a tény, hogy valamely rajzokat, számításokat egy megrendelőnek (vevőnek) ellenértékért átadnak, önmagában még nem dönti el, hogy szerzői alkotásról van-e szó, hiszen itt a statikai tervek, számítások, költségvetés stb. átruházása is az épület térbeli megjelenésére vonatkozó tervekkel azonos módon történik. A társadalmi felhasználás tényén túl tehát a fenti szempontok szerinti elbírálás is szükséges.

Ha ezzel a minősítéssel a tervrajz munkavállaló készítője nem ért egyet, végső soron bírósághoz fordulhat.

6. Nem értünk egyet azzal, hogy a , »műszaki tervezés szerzői jogvédelme a gyakorlatban nem érvényesül”. A szerzői jogszabályoknak a munkaviszonyban alkotott művekre vonatkozó része azonban kifejezetten ilyenként valóban kevés munkáltatónál érvényesült. Az Szjt. Vhr. 12. § közvetlen alkalmazását nyilvánvalóan nem jogi akadályok, hanem az építészet fenti, a többi művektől részben eltérő sajátosságai, az elbírálás nehézségei és a munkáltatóknál az így keletkező nagyobb felelősség miatt érezhető óvatosság késleltették.

9