Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
fűtőanyagot termelő bányák közelébe telepített korszerű nagy erőművek jó hatásfokkal hasznosíthatják a hőenergiát. A villamos energiát olcsóbban lehet távvezetéken szállítani, mint a szenet vasúton, különösen akkor, ha azzal még sok meddő kőzetet és vizet is szállítanak ide-oda az országban. A kibontakozás útjának meghatározásához összeállította a rendelkezésre álló energiaforrások adatait. Mivel a háború előtt nagy szerepet szántak a hegyvidéki vízerőműveknek, a felmérés a megmaradt lehetőségek számbavételével kezdődött. A már üzemben levő kis teljesítményű vízerőművek mellett, amelyeknek semmi jelentősége nem volt az országos energiaellátásban, a Dunán a mosoni Dunaágban és Visegrádnál, a Dráván Barcsnál, a Rábán Szentgotthárd alatt voltak megfelelő feltételek vízerőmű létesítésére. Ezek a helyek azonban mind az országhatár közelébe estek és vagy maguk, vagy a szükséges vízépítési létesítmények a szomszédos országokat is érintették volna, ezért a megépítésük nem lehetett akkor időszerű. A szénkészletekre vonatkozó általános képet az 1. táblázat mutatja. Az adatok bizonytalansága főleg abból eredt, hogy a magántársaságok kezében levő bányák szénkészleteit, különösen az újabb feltárások eredményeit, gyakran nem hozták nyilvánosságra. Ennek a körülménynek egyébként néhány év múlva jelentős szerepe lett az első erőmű helyének kijelölésekor. Magyarország szénvagyona 1. táblázat Valószínű készlet Fűtőérték Minőség millió t közepes 0/ /o. billió kai. közepes % Feketeszén 119 10,8 686 16,8 Barnaszén 3500 kalórián felül 366—436 36,4 1704—1977 45,1 Barnaszén és lignit 3500 kalória alatt 340—570 41, 867—1457 28,5 Tőzeg 128 11,6 392 9,6 A szénkészletek felmérése alapján Verebély a 4. ábrán látható térképnek megfelelően a következő nyolc országos erőmű létesítésével számolt: 1. A Sajó—Borsodvidéki barnaszénmedencét kihasználó miskolci erőmű a Sajó partján. Később ezen a helyen épült a Berentei Erőmű. 2. A Gyöngyös—Hatvani lignitet fölhasználó alföldi erőmű Szolnok tájékán. Erre a szénkészletre építették később a Mátravidéki Erőművet Lőrinci mellett, továbbá a lignittelepek teljes feltárása után a Gagarin Erőművet Gyöngyös közelében. Mivel e szénmedence területén kevés a hűtővíznek felhasználható vízmennyiség, Verebély az erőművet a Tisza mellé kívánta telepíteni, részben azzal a céllal, hogy egykor az Alföld villamosításának 192
