Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
általánosan rekurzív megoldási eljárás. A [48], [49] cikkekben negatív irányban dönti el Kari Schrötemek az általánosan rekurzív függvényekre vonatkozó egy sejtését. 2. Elvi és népszerűsítő publikációk Kalmár László cikkeinek azt a hányadát, amelyekben a matematika általános kérdéseit — mondhatnánk, a matematika filozófiáját — veszi szemügyre, és amelyekben már korábban létrejött eredményekről ad nagyvonalú áttekintést, voltaképpen nem lehet élesen szétválasztani az eredeti vizsgálatokat közlő munkáitól. Az eredeti közlemények egy részében (különösen a magyar nyelvűekben) is helyet kapnak ismertető jellegű szakaszok vagy az egzakt anyaghoz kapcsolódó elvi fejtegetések.18 Több olyan munkát írt (7. ábra), amelyekben áttekintést adott a matematikai logika alapfogalmairól és időszerű kutatási irányairól (pl. [19], [56]). A kibernetika fogalmának körülhatárolásával foglalkozó [66] közleményéről a (c) pontban fogunk szólni. Számos dolgozatában a kívülálló érdeklődőkre, a tanárokra vagy a matematika iránt fogékony diákságra számít olvasókként, és a matematika tárgyának, módszereinek, esetleg egy-egy könnyebben felfogható konkrét eredménynek világos (gyakran színes és szellemes) bemutatását adja, példaként a [20], [26], [94] munkákat említhetjük (8. ábra). Ide sorolható még a [99] interjú és az a tévé-riport,19 amelynek szóbeli anyaga könyv-részletként vált hozzáférhetővé [B. 12]. A matematika mai helyzetében felmerülő elvi kérdésekről (egyebek között a matematika és a gyakorlat kapcsolatának problémáiról) például a [75], [77], [81] munkáiban mondott Kalmár véleményt, de kitűnik az e kérdésekre vonatkozó álláspontja a logikai kutatásait kifejtő cikkeiből is. Az ide vágó megnyilatkozások hitet tesznek Kalmár azon meggyőződése mellett, hogy a matematika sohasem válhat lezárt egésszé (még csak egyre magasabbra törő, de befejezett alapokon nyugvó épületté sem), hanem a fejlődés állandóan igényelni fogja lényegesen új matematikai gondolatok megjelenését, és a külső (gyakorlati-tapasztalati) forrásokkal való kapcsolatnak elevenen tartását. 18 Itt említjük meg, hogy a matematikai vizsgálatoknak azt a megírási formáját, amely az anyagot élesen széttagolja definíciókra, tételekre és bizonyításokra (ezt a szerkesztési módot a matematikusok többsége tiszteletben tart ja), Kalmár nem szerette mereven alkalmazni, hanem a többé-kevésbé fellazított fogalmazásmódot kedvelte. 19 A tévéadás jellegzetes bevezető képsora kerékpározva mutatta be Kalmárt, amint a szegedi utcák forgalmának egyik résztvevőjeként halad az egyetem és otthona között. 5* 67
