Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
Gruzl Ferenc 1952-ben az Élelmezésipari Tervező Intézet (ÉLITI)-ben készítette el a folyamatos működésű intenzív dagasztógépének gyártási terveit. Turcsányi Gyula tervező, a 152—223 törzsszámú tervek műszaki leírását az alábbi adat közlésével kezdi: ,,A dagasztógép Gruzl Ferencnek, a Gabona- és Lisztkísérleti Intézet igazgatójának, adatai és kívánsága szerint készült.” Tehát mind a működési elv, mind a jellemző műszaki adatok Gruzl Ferenctől származtak. Következményként az ÉLITI munkatársára a megszerkesztés és részletrajzok elkészítésének munkája hárult. E tény akkor is kétségtelen lenne, ha — tervezői nyilatkozat híján — az eredeti, szakaszos üzemű kísérleti gépet az újonnan tervezetthez hasonlítanánk. Teljes lényegi azonosságot tapasztalnánk. Egyébként a Gruzl-féle folyamatos működésű intenzív dagasztógép röviden így jellemezhető. Lényegében két vízszintes dagasztóhengert építettek egymás fölé (20. ábra). Akár a felső-, akár az alsó munka hengert nézzük, egyaránt négy darab álló- és négy darab forgó dagasztókar dolgozott. Felül az elődagasztó-, alul a készre dagasztó henger működött. A kettő közé tolókát szereltek, tetszés szerint szabályozva az elődagasztás idejét és erő telj ességét. A dagasztani valót (liszt, kovász, sóié és esetleg más adalékanyag) a felső hengemyíláson vezették a munkatérbe. Elő- és utódagasztás után a kész tészta alul távozott. Hozzá kell azonban tenni, hogy alul is változtatható nagyságú nyílás volt. Végeredményben a dagasztási folyamatot tetszés szerint szabályozhatták. A fent hivatkozott terv műszaki leírása viszonylag kevés adatot tartalmaz. A kihámozható adatok még a következők: Hengerátmérő 300 mm Hengerhossz 450 mm A dagasztókarok fordulatszáma min. 60 min-1 max. 150 min-1 A két henger homlokfogaskerekei 1 : 1 Fordulatszám-változtatás: gépkocsi-sebességváltóval Hajtómotor kb. 11 kW Az ábránkon a két dagasztóhenger tengelye függőlegesen egymás fölött van. Ezt a helyzetet változtathatták. Mégpedig a felső munkahengert 45°-ig elforgathatták, főleg azért, hogy a dagasztási idő változtatásával a művelet erőteljességét vizsgálhassák. Kiegészítésül megemlítendő még, miszerint a felső- és az alsó dagasztóhengernek közös levehető ajtaja volt. Hogy a gépet minél könnyebben és gyorsabban kitakaríthassák, az ajtó levételével feltárultak a munkahengerek. A dagasztás jellegéből adódóan a bevezetett mechanikai munka nagy hányada hővé alakult. A túlmelegedés megakadályozására hűtővizet vezettek át a hengerköpenyeken. Beépített hőmérő a hőmérséklet ellenőrzését segítette. A tésztával érintkező gépfelületeket ónozták. Három ékszíj vitte át a villanymotor forgatónyomatékát. Természetesen 660
