Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

törzset , amelynek minőségétől a legtöbbet vártunk. Ezen megállapításunk főleg az 50-es és 60-as évekre érvényes, amikor még nem kellett számolni a búza­lisztek enzimszegénységével és a sok új fajta más típusú lisztjével.” Azokon az előnyökön túlmenően, amelyekről az előzőekben szóltunk, a mél­tató sokra becsüli még az alábbiakat is: ,,E módszer nagy előnye, hogy a vizsgálat után ugyanabból a tésztából elvégezhetjük a sikérmosást és megállapíthatjuk a sikér mennyiségét, vala­mint 5 g nedves síkért kimérve egyórás pihentetéssel, Gruzl módszere szerint, megállapíthatjuk a sikér tertilékenységét. A nedves sikér megszárításával ugyanezen mintából megkapjuk a száraz sikér mennyiségét. A nedves sikér adataiból — a jelenlegi sikérmosó rendszerünk és gépünk alapján — kiszámít­hatjuk a vizsgáit minta fehérjetartalmát is. Az elmondottak alapján 20 g lisztből tehát a búzaminta öt különböző, nagyon értékes jellemzőjét határoz­hatjuk meg.” Az előzőekből, de legfőképpen a bevezetőben mondottakból világosan kö­vetkezik, hogy mind a Gruzl-féle Laborográfnál, mind a Hankóczy-féle Fari­­nográfnál, az 1970-es évektől kezdődő egyre nagyobb mennyiségű műtrágyá­zás egyenes következményeként, az összefüggések fokozatosan csökkentek. Ezt a lisztek fokozódó enzimszegénysége okozza. Fő okként a fajtatulajdon­ságot, a sok műtrágyát és a száraz időjárást emlegetik. Változást, mint emlí­tettük, lisztjavító szer adagolásával és intenzív dagasztással értek el. Mindazonáltal ,,A laborográfos vizsgálatok, megfelelő agrotechnikai viszo­nyok között, nagyon alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal a nemesítési anyagból a legjobb minőségi típusokat már a korai generációban kiválaszt­hassunk” . . . (33. p.) Majd a gondolatsor így folytatódik: . . . ,,Eddigi tapasz­talataink szerint a Laborográf ma arra alkalmas, hogy felhasználásával meg­állapítsuk a különböző tészták rugalmasságát, és a legrosszabb jellegű törzse­ket a nemesítési anyagból kiválasszuk.” (34. p.) A fejezet végén a fejtegetések a következő összegzéssel zárulnak: „Végeredményben a laborográfos vizsgálatok nemesítésben való sikeres alkalmazása attól függ, hogy a különböző környezeti tényezők minőséget mó­dosító hatásait milyen mértékben tudjuk csökkenteni. Minél több gátló ha­tást tudunk kikapcsolni, annál inkább jellemző a laborogram a liszt sütőipari értékeire.” (37. p.) III. A Gruzl-féle búzakataszter Ismeretes, hogy hazánk első búzakataszterét a bécsi gabonatőzsde készí­tette el 1885-ben. Ezen feltüntették a búzatermesztés minőségi körzeteit. Meg­jelölték a búzatermesztő körzetek főbb- és alsóbb határait. A sikér minősé­gét 10 értékszámmal fejezték ki, 10-es számmal tüntetve ki a legjobb minő­séget. Itt nem részletezzük a minőségi körzeteket, legföljebb azt emeljük ki, 651

Next

/
Oldalképek
Tartalom