Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

1919. augusztus 14.: napidíjas vegyész 1923. március 23.: segéd vegyész X. fizetési o.

1927. július 23.: vegyész IX. fizetési o.

1933. június 23.: II. o. fővegyész VIII. fizetési o.

1937. július 6.: I. o. fővegyészi cím és jelleg

1938. június 30.: I. o. fővegyész VII. fizetési o.

1940. december 31.: kísérletügyi igazgató cím és jelleg

1941. július 1.: kísérletügyi igazgató VI. fizetési o.

1943. június 30.: kísérletügyi főigazgató cím és jelleg 1943. december 31.: kísérletügyi főigazgató V. fizetési o.

Fennmaradt iratok szerint 1940-ben a földmívelésügyi miniszter a ,,Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács” tagjává nevezte ki. A kinevezést 1943. januárjában és 1945. novemberében újabb és újabb három esztendőre meghosszabbította.

Ismert tény, hogy Hankóczy Jenő a Farinográf szabadalmát eladta a német

C. W. Brabendernek. Ilyképpen a készüléket importálni kellett, mindenkor borsos áron. Egykori adatok szerint a Farinográf ára 7000,— 8000,— Pengő között mozgott, abban az időszakban, amikor a kétkezi munkás egy Pengős napszáma, vagy az értelmiségiek havi 200,— Pengő fixe eszményinek számított. És mert a Farinográfhoz nagyobb mennyiségű búzát őröltek meg, labormalomról is gondoskodni kellett. Akkoriban ez 5000,— Pengőbe került. Mivel a laboránsok nem tudtak őrölni, a munkát molnárra bízták, akinek a bére tovább növelte a költségeket.

Ismerve a fenti nehézségeket, Gruzl Ferenc 1940-ben kis lisztminták vizsgálatát lehetővé tevő, egyszerű, olcsó, könnyen kezelhető, az eredményt felrajzoló műszert szerkesztett, a Laborográfot. A szabadalmat 1942-ben adták ki. Az előnyöket megismerve, a Földmívelésügyi Minisztérium kiküldött bizottsága javaslatára a laborográfos eljárást hivatalos módszerré nyilvánították.

Az egyre hatékonyabb búzatermesztés érdekében Gruzl Ferenc 1940—41-ben megszerkesztette a búzatájtérképet. Ez tájékoztatott a körzetek adottságairól és alapja volt a kenyérgabona-termesztés átszervezésének, továbbá az országos termesztési tervkidolgozásának. A búzatájtérképet 1941. október 27-én előadás kísérletében mutatta be a Földmívelésügyi Minisztériumban tartott szakértői értekezleten. Jellemző a sikerre, hogy azonnal elrendelték hasonló tájtérkép készítését az összes hazánkban termesztett haszonnövénynél is.

Gruzl Ferenc 1943. április 26-án kötött házasságot. Felesége: Molnár Zsófia, aki 30 éven át hű társa és munkatársa volt.

Akik közelebbről ismerték Gruzl Ferencet, azok tudták róla, hogy csöndes szerénysége mily humánummal teli, melegszívű egyéniséget takar. Egész életére ez volt jellemző. De különösen a II. világháború alatt öltött önfeláldozó méreteket, az üldözötteknek nyújtott segítség formájában. Ezért Budapest ostroma idején a lakásáról is menekülnie kellett. Magatartásának rugóit talán még

628