Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
és péktanfolyamokig mindig készségesen vállalta az óraadást, bőkezűen merítve gazdag tudásából. 1932-től rendszeres előadója az Iparügyi Minisztérium fennhatósága alatt működő molnár-továbbképző tanfolyamoknak. Ez a tevékenysége később kibővül az egyetemi oktatással is. 1938-ban kapott először meghívást a Műegyetemre, az Agrotechnikai Tanszék hallgatóinak a búza- és lisztvizsgálatok tantárgyát adta elő. Ugyancsak az 1938. év krónikájához tartozik egy burgonyával kapcsolatos téma megoldása, Dr. Szabó Aladárral, — munkatársával — módszert dolgoztak ki a kenyérkészítéshez használt burgonyapép romlásmentes tárolására. Hankóczy Jenő, hosszas betegeskedés után, 1939. március 2-án elhunyt. Az egykori Kísérletügyi Tanács egyhangú javaslatára, 1939. május 3. kelettel, a földmívelésügyi miniszter levélpapírján, Teleld aláírással, Grazi Ferencet, mint I. osztályú fővegyészt, a . . . ,,Gabona- és Lisztkísérleti Állomás vezetésével azonnali hatállyal, ideiglenesen” megbízták. Nálánál alkalmasabb egyéniséget az Állomás vezetésére aligha találhattak volna. Hiszen nemcsak vezetői erényekkel rendelkezett, nemcsak alkotói és szervezői adottságai voltak meg, hanem két évtizedes szakmai tapasztalatai méginkább alkalmassá tették őt a felelős tisztség betöltésére. 1939-ben vagyunk. A háború mihamar éreztette a hatását. A malmok kiőrlését (a 100 kg búzából előállítandó liszt mennyiségét) szabályozták. Ehhez lisztmintára (jellegmintára, „etalonra”) volt szükség. Ezzel kapcsolatban Grazi Ferenc — 1940. szeptember 24. dátummal, Teleld aláírással — a következő levelet kapta: ,,A gabona kiőrlésének és a kenyérkészítésnek szabályozása tárgyában kiadott 6060/1940. M. E. számú rendelet 2. §-a alapján a „Lisztjellegmegállapító Bizottság”-ot megalakítván, ezen bizottság tagjává 1940. szeptember 1-től 3 év tartamára Nagyságodat a m. kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomás képviseletében ezennel kinevezem.” Közbevetőleg megjegyzendő, hogy Grazi Ferenc javaslatára 1939-ben a Földmívelésügyi Minisztérium Orsz. Magyar Gabona- és Lisztkísérleti Intézetté minősítette át a kereteit és feladatát kinőtt Állomást (3. ábra). Ismerve az intézmény eredményeit, nem egyszerű névváltozásról volt szó. Még kevésbé címben kifejeződő hivalkodásról. Sokkal inkább a végzett munka minősége és tudományos szintje változott meg. Tudniillik a vidéki búza- és lisztlaboratóriumok miatt szükség volt központi összefogó- és irányító kézre, mert ebben az időszakban Békéscsabán, Debrecenben, Magyaróvárott, Pécsett, Szegeden és Kassán, nem sokkal később Kolozsvárott már jól begyakorolt búza- és lisztvizsgáló laboratóriumok működtek (4. ábra). Sőt, az eredmények láttán, a laborok számát növelni szándékoztak. Grazi Ferencet 1941. július 1-én nevezték ki kísérletügyi igazgatóvá. Két évvel később, 1943. december 31-én munkássága elismeréseként kísérletügyi főigazgató címmel tüntették ki. Grazi Ferenc előmenetelét az eddig felsorolt adatok jól körvonalazzák. Ám ha 40 Műszaki nagyjaink VI. 625
