Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

A felsorolt adatok alapján megállapítható, hogy bár a fiumei elevátor kisebb méretű volt, mint a budapesti, azonban gépi berendezésével és az egyidobén végezhető műveleteinek számával műszaki szinten egyenrangúnak minősíthető, sőt, önműködő mérlegeivel és villamos hajtásával fejlettségben túlhaladta a fővárosi elevátort. Mindezt 40 százalékkal olcsóbban és oly nemes egyszerűséggel oldották meg, hogy ez máig példamutató. De mert mindkét elevátor építője Ulrich Keresztély volt, feltételezhető, hogy a nem „Ulrich-módszer” szerint épített fiumei elevátor olcsósága, egyszerűsége, és okos megoldásai az amerikai tapasztalatokkal rendelkező Pékár Imrének köszönhető.

IX. Összefoglaló

Pékár Imre életpályája meredeken ívelt felfelé. Élete végéig olthatatlan tudásvágy hajtotta újabb és újabb célok felé, amelyek elérésében a legnagyobb követelményeket támasztotta nemcsak környezetével, de önmagával szemben is. Jellemző vonása a sokoldalúság, de munkássága következetesen a malomipar érdekeit szolgálta.

Műszaki vonalon mérnöki végzettségét a malomiparra összpontosította, ugyanakkor gépipari tanár, lisztvegyész, feltaláló.

Közgazdasági vonalon író, pénzügyi szakember. 28 éven át tartó bankigazgatói pályafutása alatt számos közhasznú intézmény alapítója és szervezője. Alkotásai az elmúlt száz év után is nemzeti vagyonként maradtak az utókorra.

Mérnöki pályafutását Angliában kezdte és három év alatt szerzett tapasztalatával Debrecenben folytatta mint az István Gőzmalom műszaki felügyelője, majd műszaki igazgatója. Az itt eltöltött 11 év alatt továbbfejlesztette a malomtelepet, több mint kétszeresére emelte a malom őrlőkapacitását, majd megépítette Debrecen új malmát.

A válságévek alatt, 1873—74-ben nézeteltérései voltak a malom igazgatóságával és mivel szerződése 1874-ben lejárt, elhagyta Debrecent. Ezután továbbfolytatta kísérleteit, szabadalmaztatta lisztfinomság-vizsgálatra vonatkozó találmányát, a „Pekározást”, mellyel a Nürnbergi Nemzetközi Kiállításon aranyérmet nyert és öt éven át bejárta vele Európát.

A találmány jelentősége malomipari szempontból felbecsülhetetlen. A pekározás ugyanis oly egyszerű lisztvizsgáló módszer, mely könnyen elsajátítható, gyorsan elvégezhető, rendkívül olcsó és azonnal adatot szolgáltat a liszt színére, áttételesen az őrlés minőségére. Ilyképp a Pékár-minta szárazon, nedvesen és megszáradt állapotban a malomvezetés mindmáig nélkülözhetetlen eszköze. Fontosságát talán az a tény fejezi ki leginkább, hogy a ,,Pékár” névből képzett kifejezések a nemzetközi szakszókincs részét jelentik.

Pékár Imre mint juror vett részt az 1878. évi Párizsi Világkiállításon és az ottani, valamint európai kőrútján szerzett tapasztalatok alapján megírta FÖLDÜNK BÚZÁJA ÉS LISZTJE c. könyvét, amely mai búza- és liszttu-598