Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

,,Az eszköznek hosszú tapasztalásomból ismert ezen, és más hiánya arra bírtak, hogy a Boland-féle aleurometert vagy sikérmérőt a következő új szerke­zettel lássam el. A 24.75 milliméter átmérőjű és 150 milliméter hosszú hengerben a dugattyú fenékig jár és összesen 145 milliméterre van beosztva, úgy hogy a fenéktől számítva a sikér legcsekélyebb emelkedése leolvasható; továbbá az egyenletes ellenállás czéljából a dugattyú 59,92 gramm nehézre lett készítve. A kísérleteknél ezen henger fenekére állandóan 5 gramm nedves síkért helyez­tem, a mely grammonként 1,86 milliméter, 5 grammonként pedig 9,3 milli­méter magas helyet vett igénybe. Az így elhelyezett sikér egyenletesen 160° Celsius hőmérséknek lesz kitéve, a melynél a fejlődő vízgőzök térfogatát növelik és ennek folytán a dugattyú magasabb állásba jön, mely állást a sütés végén leolvashatjuk. Minél ruganyosabb, de halmazállapotában egyszersmind sűrűbb is valamely sikér anyaga, annál kevesebb gőzt fog az egyes buborékok vagy likacsok falain átboesátani és e szerint állandóan annál magasabbra fogja emelni a dugattyút, úgy hogy ezen magasságot méltán vehetjük azon különböző búza­­fajok relatív jóságának mértékéül, a melyekből a síkért kimostuk.” Jóllehet az ,,Aleurometer”-t túlhaladta a fejlődés, ám mind az eredeti készü­lék, mind a Pekár-féle változata része a búza- és lisztvizsgálathoz szerkesztett műszerek történetének. Külföldi őrlési módszerek Már az eddigiekből is megállapítható, hogy Pékár Imre többször idézett műve mily sokoldalú. Érdemet, erényt jó néhányszor hangoztattuk. Arról azonban mindezideig nem szólhattunk, hogy a ..Földünk búzája és lisztje” — az új Pekár-féle eredmények közzététele mellett — szinte világszinten össze­foglalta a kora őrlési ismereteit. Bármennyire is úgy tűnik, hogy a százév előtti őrlési ismeretek túlhaladottak, következményként a mának kevésbé értékesek, technikatörténeti és szakmai általános műveltségi nézőpontból becsük minden­képpen számontartandó. Értéküket növeli az a tény, hogy Pékár külföldi útjai során szervezett közvetlen tapasztalásból származnak. S még egy indok: — magyarul szólnak! Oly korban beszél magyarul, amikor a hazai szaksajtó (például, „0esterreische-Ungarische Müller-Zeitung") nyelvezete német volt. Bár ebben az időszakban, azaz az 1870-es és 80-as években, amint az általában ismert, a főváros szakmai köreinek a magyarorodása is folytatódott. Ehhez a folyamathoz malomipari vonatkozásban (például, szakkifejezések meghonosí­tásában és tudatosításában) Pékár Imre is hozzájárult. Mivel az idézés kötelez, az alábbiakban sem ismeretszinten, sem terjedelem­ben nem bővíthetjük Pékár Imre mondandóját. Államonként a lényeg a követ­kezőkben összegezhető. Magyarország, Anglia és Ausztria őrlési módszeréről az előzőekben már szól­tunk. Amerikai Egyesült Államok malomiparát az összekötött rendszerű (,,auto­586

Next

/
Oldalképek
Tartalom