Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

Szintazon módon lehet megtudni azt is, váljon a liszt tisztán van-e őrölve: ha mutató és hüvelyk ujjunk közt gyengén dörzsölve egészen sima és egyenlő, nem érdes vagy darás, nem zsírtapintatú: úgy tiszta. Még szigorúbb ítéletet hozandók, nyomjuk le a liszt felszínét valami igen sima eszközzel, p. o. ezüst vagy pakfong kanál hátával, s ha az így alakult sima felszínen nem látszanak semmi apró barna korpapettyek, vagy ha még nagyító üveggel sem fedezhetni fel olyas szemecskéket: akkor a liszt tisztaságában megnyugodhatunk. A kész lisztről semmiképp sem ítélhetjük meg, váljon jó kenyér lesz-e belőle, mert a piros sötét és átlátszó kemény búza lisztjét nem különböztethetjük meg egymástól. Talán éppen e nehézség okozza, hogy a sütők inkább szeretnek búzát vásárolni, s maguk rovására őröltetni, holott különben egyszerűbb eljárás volna egyenesen lisztet venniök a malomból. Innen van az is, hogy a molnárok többnyire a mások gabonáját őrlik vámért, s lisztkészletet csak a nagy városok­ban tartanak eladásra. A nyerészkedő hamislelkűség, mely másnak nemcsak vagyona, de egészsége veszélyeztetésével sem törődik, számos módot gondolt éltünk istápjának, a liszt­nek is meghamisítására. Megtörtént már, hogy elkezdve a legártatlanabbal, a burgonya-liszttel, még bab- és borsó lisztet, gipszet, krétát, csontlisztet, sőt fövényt és mezei-pat port is kevertek a liszt közé, tömege vagy súlya szaporí­tására.” Fölöttébb érdekes, hogy az eddigiekben többször idézett Hemy Stephens, illetve a magyar átdolgozó hármas, ismerte a liszt hamutartalmának fogalmát is. Mint az ma már jól ismert, az elhamvasztott egységnyi tömegű liszt és egyéb őrlemény visszamaradt ,,hamvá”-nak mennyisége nem egyforma. A Stephens­­féle mű, a III. kötet 122. oldalán, bizonyos Johnston tanárra hivatkozva, már közöl őrleményhamu-adatokat. A teljesebb kép érdekében ezt a táblázatot sem nélkülözhetjük: Termőhely Száraz őrlet hamva (%) Durham közelében Finom liszt Közliszt Dercze Korpa 1. fajta 1.24 4,0 5,8 6.9 2. fajta 1,15 3.8 4,9 6,7 3. fajta 0,96 3,0 5,6 7,1 4. fajta 0,93 2,7 5,5 7,6 Nem ismerjük az előző hamvasztás módozatát. De ha a fenti számokat ösz­­szevetjük a mai hasonló adatokkal, akkor kevésbé jól sikerült hamvasztásra gyanakodhatunk . . . E fejezet eddigi mondanivalói azonban mégis fogalmat adnak arról, hogy milyen ismeret szint létezett Pékár Imre vizsgálati módszere előtt. Pékár nyilván debreceni évei alatt dolgozta ki lisztvizsgálati módszerét. Ám ezt csak azután szabadalmaztatta, hogy kilépett a debreceni István malom kö­telékéből. A szabadalmának címe: ,,Saját szerű készülék a különféle lisztnemek 567

Next

/
Oldalképek
Tartalom