Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre
1876. 03. 30-tól 05. 27-ig a következő városokban járt: Bécs, Velence, Triest Fiume, Drezda, Prága, Lipcse. Ebben az időben néha Emmát is elhagyta a bátorsága. 1876. 04. 30-án a következőket írja: „Szép lenne édes jó Imrém, ha a bécsi minisztérium és a molnáregylet adná meg neked azt, amit itthon saját hazádban hasztalan kértél. Isten adná, hogy a jelenleg válságos időben úgy történjék a kiegyezés (megegyezés), hogy to édes jó Imrém ezen szép ajánlatot — a legcsekélyebb compromissio nélkül fogadhatnád el! Hisz törésre talán csak nem kerül a dolog! Ez valóban borzasztó lenne a mai viszonyok között! Engem annyira lehangol ennek gondolata és egész reményvesztett vagyok jövőnkre nézve.” Visszagondolva valóban minden oka megvolt a félelemre. Majd ugyanebben a levélben így folytatja: „E percben jött a nehéz járású Lampenfeld és hozta Prágai leveledet. Örülök, hogy minden ellenvetésed daczára édes jó Imrém meg akarnak téged „Bericherstatternek” (előadó) választani. Nagyon szép lesz ha a 3.000 frt-t megadják, de azért a tanácsosi címet sem utasítsd vissza! Sokat tesz ha ebben az érdek és hiúság világában ha az ember ilyesmit is nevéhez biggyeszthet! De nehezen fogom várni jövő leveledet! Mikor kellene Amerikába indulnod?” Az amerikai út gondolata itt merült fel először. Pékár Imre mindenáron el akarta érni, hogy állami kiküldetésben mehessen Amerikába. A „Bericherstatter” állást nem fogadta el, hanem 1876. ápr. 10-én kelt beadványával Bécsben szabadalmaztatta találmányát és folytatta útjait. 1876 július—augusztusában a következő városokba érkeztek Emma levelei: Berlin, Breslau, Nürnberg, Stettin, Skaisund, Rügen sziget, Greifswald, Posen. Pékár Imre eközben 1876. július 21-én így számol be életmódjáról nénjének Rozsnyóra: „Nehéz és könnyű megmondani: utazom és takarékosan élve, szorgalom és munkával igyekszem értékesíteni találmányomat és azonkívül szakbeli ismereteimet, és valóban — egészben véve nem panaszkodhatom és magányos, még sok hónapig tartó és valószínűleg az Atlanti-óceánon is túlterjedő utamon becsületesen keresek és igen sokat tanulok.” A találmány bevált. Az 1876. évi nürnbergi nemzetközi kiállításon aranyérmet és diplomát nyert. Ez megalapozta Pékár Imre anyagi helyzetét és pályafutásának új irányt és lendületet adott19. Jövedelmétől függően minden városból érkeztek a megható gonddal összeállított csomagok a családnak. Kezdetben csak szerényebbek: apróságok, gyümölcs, édesség, de ahogy emelkedett a jövedelem, úgy nőtt az ajándékok értéke is és ruhák, ékszerek, dísztárgyak, aranypénzek lepték meg az otthoniakat. Pékár Imre külföldön a lehető legszerényebben élt, hogy családjának minden kívánságát teljesítse és a távolból biztosítsa jólétüket. De követelt is: mert 10—12 éves fiaitól nemcsak kiváló iskolai eredményeket, de német és francia nyelven vagy gyorsírással írt leveleket kívánt. 1877 első felében még Németországban tartózkodott, majd július 2-án indult Frankfurtból Liverpoolba. Július, augusztus, szeptembert Skóciában töltötte, Glasgow, Edinburgh, Aberdeen voltak főbb állomásai. Emma így szá-535