Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos: Zorkóczy Béla

1950. április 1-től — áthelyezéssel — a Vasipari Kutató Intézet kutatója, majd a hegesztési osztály vezetője (1950. szeptember 15-től másodállásban),

1962—1966 között az intézet tudományos szakértője.

1950. szeptember 15-től tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékre. E kinevezést megelőzően meghívott előadóként már megkezdte oktató-nevelő munkáját Miskolcon az 1949/50. tanév II. félévében, és azonnal hozzálátott az új tanszék megszervezéséhez. Tanszékvezetői megbízása 1968. június 30-ig tartott. 1969. szeptember 1-én vonult nyugalomba.

1950-től nyugalomba vonulásáig az NME tanári testületének, majd a karok megalakulásától az Egyetemi Tanácsnak rendes, az utolsó aktív éveiben tanácskozó tagja, a Gépészmérnöki Kar Tanácsának 1950—1969 között hivatalból tagja.

1950— 1951 között jelent meg a ,,Szerkezeti anyagok technológiája” c. jegyzetsorozata. E jegyzeteket többször is átdolgozta, és ezek lettek részben alapjai az aktív tanári működés utolsó éveiben megjelent tankönyvének.

1951- től haláláig tagja volt különböző MTA fő- és albizottságoknak, pl.

1956-ig a Gépgyártástechnológiai Bizottságnak tagja, majd elnöke; 1956— 1959 között a Gépészeti Főbizottságnak, 1959—1967 között a Technológiai és Anyagvizsgálati Főbizottságnak tagja, 1962—1967 között a Gépészeti Bizottságnak titkára, 1967-től az Anyagvizsgálati és Hegesztési Akadémiai Bizottságnak tagja (a Hegesztési Albizottságnak elnöke), 1970-től pedig a Fémszerkezettani Akadémiai Bizottságnak tagja.

1951-ben szervezte meg a GTE első hegesztési ankétját.

1951-től a TIT jogelődjének tagja.

1951- től aspiránsvezetője volt a következőknek: Gállik István, Beck András, Lehofer Kornél, Pálmay Zoltán és Bitting er János.

1951. december 15-én a KGM a hegesztéstechnika kutatása terén kifejtett eredményes munkásságáért pénzjutalomban részesítette.

1952. április 4: a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozatában részesült.

1952. április 25-én dicsérő elismerést kapott Budapest Főváros Tanácsa V.

B.-től a Közlekedési Állandó Bizottság megbízásából a főváros érdekében kifejtett értékes és eredményes munkásságáért.

1952. július 14: A Tudományos Minősítő Bizottságtól megkapta a műszaki tudományok kandidátusa tudományos fokozatot addigi tudományos kutatómunkájának elismeréseként.

1952— 1957 között a KGM műszaki tanácsának tagja.

1952- ben Csehszlovákiában a hegesztőelektróda-gyártást tanulmányozta.

1953. mújus 1: a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója kitüntetést nyerte el.

1953- tól haláláig elnöke volt a NME Gépészmérnöki Karán működő Állami Vizsgáztató Bizottságok egyikének — a nappali, esti és a levelező tagozaton, továbbá a hegesztő szakmérnöki szakon.

366