Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Imre
találni, aki töretlenül folytatni tudta volna azt, amit Pattantyús-Ábrahám Imre professzor megalapozott. Életrajzának áttanulmányozásából ugyanis az derül ki, hogy főiskolai és egyetemi szinten a következő tantárgyak kialakításában és oktatásában vett részt: Fizika, Elektrotechnika, Általános géptan (ezen belül Gépelemek), Kalorikus gépek, Hidrogépek, Kohógéptan — a főiskolán; Hőerőgépek és kompresszorok, Kohótelepek energiagazdálkodása, Kohászati szállítóberendezések, Gépelemek, Hőerőgépek üzemtana, Kohászati elektrotechnika — az egyetemen. Kialakultak viszont a Kohó- ill. a Gépészmérnöki Karokon olyan tanszékek, amelyek vállalni tudták a Pattantyús-féle tantárgyak továbbvitelét. Az Általános géptani Tanszék tehát megszűnt az NME-n, tantárgyait az akkori Gépüzemtani (a mai Áramlás-és hőtechnikai gépek),továbbá a Gépelemek, az Elektrotechnikai ill. a Kohógéptani és képlékenyalakítástani Tanszékek vették át. Az egyetemkertben — a búcsúbeszéd ígéretétől eltérve — nem ültettek Pattantyús-emlékfát. A Nehézipari Műszaki Egyetem ennél maradandóbb emléket emelt azonban volt professzorának. 1959-ben ünnepelte ugyanis a miskolci egyetem fennállásának 10. évfordulóját. Erre az alkalomra három volt kohómérnök professzoráról készíttetett mellszobrot: Cotel Ernőről, Pattantyús- Ábrahám Imréről és Széki Jánosról. A bronz-szobrokat az egyetem kohászati épületszárnyában, a kőszobrokat az egyetem kertjében helyezték el. Pattantyús professzor szobrát Vígh Tamás szobrászművész készítette (7. ábra). Amikor a 60-as évek közepén elkészült a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Épülete, a tanácsterembe faliszőnyeget helyeztek el, amelyet Domanovszky Endre festőművész készített „Disputa” elnevezéssel. A hosszanti fal mellett két külön szőnyeg is készült az ajtók mellé, amelyekre a bányász-kohász-gépész szakma hazai jeleseinek nevét szőtték. E jelesek között szerepel a Pattantyús családnév is. A 60-as években a Képzőművészeti Alap elkészítette a magyar tudósok arckép-sorozatát. Ezek között Pattantyús-Ábrahám Imréről Csanádi András grafikus készített rézkarcot. A kép alatt a következő szöveg olvasható: „nevéhez fűződik többek között az ózdi vasgyár korszerűsítése és fejlesztése”. Aztán elérkezett halálának 25. évfordulója. A család kérésére kissé később, 1981. ápr. 15-én rendezte a Nehézipari Műszaki Egyetem Egyetemtörténeti Bizottsága több tanszék (elsősorban a Kohógéptani és képlékenyalakítástani Tanszék) és a Központi Könyvtár közreműködésével a már említett „Pattantyús-Ábrahám Imre Emlékkiállítást”, és jelentette meg a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohászati sorozatában a róla készült Emlékfüzetet (8). Az Emlékkiállítás számos tárgyi emléket, kéziratot, okmányt, oklevelet, fényképet, szakirodalmi munkásságot stb.-t mutatott be, és nagy sikert aratott az ünnepélyes megnyitó vendégei, majd az egyetemi hallgatóság előtt. Az Emlékfüzet [8] tartalmazza az emlékkiállítás emlékbeszédét, a temetés búcsúbeszédeit, Pattantyús-Ábrahám Imre munkásságának méltatását, élet-252
