Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Imre

professzorral együtt a Puppe-féle kísérletekre támaszkodva, kidolgozott egy eljárást, amelynek segítségével az alakos üreg munkafogyasztása először volt számítás útján meghatározható. Az egyetem e professzorok közül Herrmann Emilnek már régebben szobrot állított, most Pattantyús-Ábrahám Imre szobrát leplezzük le . . . Pattantyús-Ábrahám Imréről mint emberről és kollégáról, és mint tanárról csak a legmelegebb érzéssel tudok megemlékezni. Páratlan jó ember volt, a legjobb kolléga, kitűnő tanár és tudós.” 1927-ben jelent meg első átfogó tudományos értékű tanulmánya a „Szaka­szos üzemű elektromotorok teljesítőképessége” címen [1]. Szakmai körökben nagy elismerést váltott ki 1929-ben — a Geleji-beszédből már idézett — a Co­­tel Ernő professzorral közösen írt „Die Berechnung der Walzarbeit” c. tanul­mánya [6]. Ugyanebben az évben jelent meg a „Hőtárolók az energiakiegyen­lítés szolgálatában” [7], továbbá a „Ruths-tároló üzemi viszonyai” c. cikke [8]. Ide sorolható a mérnöknevelésről írt tanulmánya is (4. ábra). Dr. Kiss Ervin, az NME Kohógéptani és képlékenyalakítástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a következőképpen méltatta Pattantyús-Áb­rahám Imre egyik ma is elismert tudományos kutatási eredményét (7): „A Cotel Ernővel közösen írt 30 oldalas, német nyelvű tanulmánya az alakos acélok meleghengerléséhez szükséges munka számítására új módszert ad. Ab­ban az időszakban a hengersorok hajtására még többnyire gőzgépeket alkal­maztak. A villamos hajtás rohamos elterjedésének az is egyik akadálya volt, hogy a szükséges motorteljesítmények előzetes meghatározásához még nem A mérnöknevelés alapelvei. Irta: Pattantyús A. Imre főiskolai tanár.*) Onusdpriazlpicn der bigentear-Erriehung. Das Porschén, das Schöpfen und das Organisieren, die dreifache Tätigkeit des Ingenieurs muss immer der Wahrheit, den vielfachen Problemen des Lebens ange­messen sein, und obzwar die Technische Hochschule, infolge der grossen Vielástigkeit der Technik, die wer­denden Ingenieure nicht zu Spezialisten erziehen kann, muss Ihnen Jedoch die Pflhigkeit beigebrachl werden, dass Sie sich im Leben In dem gewünschten Arbeits­gebiet leicht spezialisieren können. Die ganze technische Bildung muss auf einem festen naturwissenschaftlichen Boden aufgebaut werden. Man soll zwischen den ein­zelnen Ingenieur-Pächern keine künstlichen Scheide­wände aufstelien. es sollen vielmehr die Grenzwissen­­schalten eingehender gepflegt werden. Ein Jeder Inge­nieur muss aber nebst dieser technischen Gewandtheit auch moralische Eigenschaften besitzen, wie Verantwor­tungsgefühl. Verlässlichkeit. Ausdauer, mit einem Wort: einen tüchtigen Karakter. A technika feladata, hogy műalkotásaival az emberi közösséget szolgálja, tehát a legszorosabban belekap­csolódik a gazdasági életbe: és ennélfog\a a technikai feladatok legnagyobb része egyszersmind f azdasdgi *1 A belső Oktatásügyi Közlemények IWI. évi decemberi számában megjelent előadásból néhány ide­vágó gondolatot olvasóink részére is közzéteszünk. feladat is. Célja eléréséhez maga szerzi meg eszközeit is. PelkutatJa és hatalma alá hajtja a természet erőit, feltárja, kitermeli, megvizsgálja, nemesíti és alakítja az anyagot, és az emberi szellem teremtőerejével úgy irá­nyítja és csoportosítja az erőket, hogy a holt anyagok hordozói legyenek egy nagy gondolatnak, amely az emberi kultúrát táplálja. A technikai kultúra minden korra reányomja a maga bélyegét, és a technikai fej­lődés világtörténelmi, korszakalkotó eseményeit a társa­dalmak átalakulása kíséri. A technikának ez a lendü­letes fejlődése azonban természetesen egyre nagyobb követelményekkel lén fel a technikai kultúra hivatott művelőivel, a mérnökökkel szemben és nehéz kérdések elé állítja a mérnököket képesítő technikai főiskolákat. A mérnöki tudományok egvre jobban tagozódnak: a technika különleges ágai mindig újabb és újabb igé­nyekkel Jelentkeznek. Az őstermelés! és az ipari ága­zatok ma már annyira egymásba nyúlnak, hogy éles határokat vonni közöttük nagyon nehéz. A fizika és kémia nélkülözhetetlen alapvető tudománya lett vala­mennyi mérnöki szaknak, a gépészet és különösen az elektrotechnika belekapcsolódik a termelés minden ágába, és az egyre bonyolódottabb problémák megoldá­sához a mathematikai módszerek biztos és könnyed kezelésére szüksége van minden mérnöknek, hogy hiva­tása magaslatán meg tudjon állaui. A természettudo­mányok minden ágában száz meg száz laboratóriumban. 236 4. ábra „A mérnöknevelés alapelvei” c. cikk kezdő gondolatai (1932)

Next

/
Oldalképek
Tartalom