Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Imre
1953. április 4-én — az NME előterjesztésére — a Munka Érdemrenddel tüntették ki. 1953 május—júniusában FOM-delegáció tagjaként tanulmányúton volt a Szovjetunióban. 1954- től a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának egyik alelnöke. 1954. december 3-án — Miskolc város felszabadulásának tíz éves évfordulóján — Munka Érdemrend kitüntetésben részesült. 1955- ben jelentek meg egyetemi jegyzetei „Kohászati szállítóberendezések”, „Kohászati elektrotechnika I—II” címen [21—23], amelyek hosszú éveken át e tárgykörök oktatási és szakmai kútforrásai lettek. Egy esztendőn át viaskodott a szervezetét megtámadó halálos betegséggel. A budapesti Orvostudományi Egyetem egyik belgyógyászati klinikáján, aktív professzorként hunyt el. Az NME saját halottjaként temette el 1956. február 4-én nagy részvét mellett a budapesti Farkasréti temetőben (3). 1917-ben nősült. Felesége: Jankó Magdolna (1898—1984), J. Sándor Selmecbányái, majd soproni erdészeti főiskola tanár lánya. Gyermekei: Gábor (1924— 41), Edit (sz. 1925) könyvtáros (férjezett, Balázs Józsefné), Ádám (sz. 1929) oki. építészmérnök és Tamás (sz. 1934) oki. elektronikus mérnök. Győrött utoljára a Munkácsy u. 1—5. sz., Miskolc-Tapolcán a Görömbölyi u. 6. sz. alatt lakott családjával. Ili. Pattantyús-Ábrahám Imre életpályája 1. Pattantyús-Ábrahám lnne fiatal évei A tömören összefoglalt életrajzi adatok nem adnak számot Pattantyús-Ábrahám Imre gyermekkoráról. De ha az ember fölüti a Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötetét, akkor a 370—371. oldalakon három Pattantyúsról olvashat: Mártonról (1857—1931), az orvosról és két fiáról: Gézáról (1885—1956), a gépészmérnökről, és Imréről (1891—1956) a kohómémökről (10). Mind a hárman maradandót alkottak, indokolt tehát, hogy a lexikon megörökítette nevüket. Az apa bánya-, majd börtönorvos volt, aki sokat fáradozott a gümőkór elleni küzdelem érdekében: Trencsén vármegyében védekező egyesületet és kórházat alapított. Emellett megalapította a Magyar Turista Egyesület Vág völgyi Osztályát. De az anyai ág férfi tagjai is megtalálhatók a Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötetének 438—439. oldalain. Pöschl Ede (1820—98), az anyai nagyapa, a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia neves professzora és rektora volt, aki az Ábrázoló geometria mellett gépészeti jellegű tantárgyakat tanított. Pöschl Imre (1871—1963), az anya öccse pedig a BME jogelődjén volt az Elektrotechnikai Tanszék egyetemi nyilvános rendes tanára. És még lehetne foly-230
