Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
A vasútvillamosításban Kandó Kálmán egyenrangú társa volt és nem túlzás azt állítani, hogy nélküle talán a fázisváltós villamosítás meg sem valósult volna. A kísérletek buktatóin Verebély segítette át a Kandó-féle terveket és végül egyedül fejezte be a hegyeshalmi vonal villamosítását. Az első hazai fővonali vasútvillamosítás főleg Verebély műve volt, amit csak évtizedek múlva követett a folytatás. Legjelentősebb ipari alkotásainak létesítését állami alkalmazottként irányította. Sohasem volt gyártulajdonos vagy gyárigazgató. Miniszteri tisztséget nem vállalt, bár sikerei csúcspontján felajánlották neki, hanem visszavonult a Műegyetemre, ahonnan függetlenségét megőrizve többet tehetett elképzeléseinek további megvalósításáért. A második világháború után a romokban heverő egyetemet látva ismét a talpra állás volt az első gondolata és minden erejét latba vetve ezen kezdett munkálkodni. Határozott egyénisége nehéz helyzetekben is megtalálta a legfontosabb teendőket, amelyekkel sikerül úrrá lenni a bajokon. A vezető magyar értelmiségnek ahhoz a rétegéhez tartozott, amelynek Széchenyi volt a példaképe és az ország gazdasági és kulturális felemelkedését tekintette a legfontosabbnak. Verebély ezen munkálkodott villamosítási terveinek kidolgozásával és megvalósításával illetve a kiművelt emberfők nevelésével. Ostorozta a patópáli tunyaságot és nem riadt vissza attól a kijelentéstől sem, hogy „katasztrofálisan elmaradtunk a kultúrnemzetek sorában”, amikor a Bánhidára látogató kereskedelemügyi miniszter és a kíséretében levő országgyűlési képviselők részére tartott előadást 1932-ben. Tetteit mindig a jobbító szándék és az ország felemelkedésének szolgálata vezette akkor is, ha a hibákat látva felemelte ellenük a szavát. Az utókor tiszteletét és elismerését jelzi a nevét viselő két utca Tatabányán ill. Dunaújvárosban és e két helyen szobor is őrzi az emlékét. Tatabánya városa születésének 100. évfordulóján a Bánhidai Erőmű kertvárosának egyik szép terén leplezte le Verebély László mellszobrát és ezen az ünnepségen a felzendülő Szózat első sora az ő életének is vezérlő gondolatát fejezte ki. X. Verebély László szakirodalmi munkássága A felsorolás sorszáma utáni betűk a közlemény jellegét tüntetik föl a következők szerint: K = könyv; E = életrajz, emlékbeszéd vagy megemlékezés; B = beszámoló, összefoglalás; I = ismertetés; J = jelentés; R = könyvismertetés; „S” = előadássorozat; Sz = szemle; T = tanulmány. 1. T A new method for calculating A. C. generators. Pittsburgh, 1910. 2. B Emlékirat a magyar államvasutak Budapestről kiinduló fővonalhálózatának vülamos üzemre való átalakításáról. MÁV Vonalvillamosítási Osztálya, 1919. november 10. 218
