Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
év alatt fejeződött be Kandó szintén világhírű gyorsvonati mozdonyának a „trenta” nevű, 1—C—1 tengelyelrendezésű gyorsvonati mozdonynak a tervezése és gyártása. Ez a mozdony 1914-ben futott ki először, de Verebélyt augusztus 1-én, a világháború kitörése után két nappal, katonai szolgálatra hazarendelték. Bár csak rövid ideig dolgozott Kandó mellett Olaszországban, ez a rövid idő is nagy hatású volt későbbi pályájára, mert éppen a két legnagyobb sikerű mozdony tervezésébe és gyártásába kapcsolódhatott bele. A háború kitörése és a katonai szolgálat a lendületesen induló mérnöki alkotómunkát megszakította. Feleségét és alig egyéves első gyermekét hazahozva úgy hagyta ott olaszországi lakását, hogy leszerelése után oda fog visszatérni. Olaszországnak a Monarchia elleni hadbalépése miatt azonban a háború végén erre már nem volt lehetősége és lakásának berendezése, könyvtárával, feljegyzéseivel és a Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelével együtt jórészt elveszett. A háború alatt a 32. tábori tüzérezredben az orosz fronton teljesített szolgálatot, mint pótütegparancsnok és 1917 végén tartalékos századosként szerelt le. Harctéri magatartásáért több katonai kitüntetést kapott. 1917 végén a had vezetőség Bécsbe rendelte, hogy az AEG Union vasúti osztályán a hadsereg számára megrendelt mozdonyok tervezését és gyártását vezesse. Ezek a mozdonyok benzinmotorral hajtott egyenáramú generátorral és villamos hajtómotorokkal 150 LE teljesítményre készültek. E munkájának sikerét jelzi, hogy néhány hónap múlva már cégjegyző főmérnöknek és a gyár vasúti osztálya helyettes vezetőjének nevezték ki. Ekkor tervezte meg az eisenerzi vasútvonal fogaskerekű villamos mozdonyait és elkezdte az Erzbergre vezető villamos üzemű drótkötélpálya tervezését. Az első világháború tehát Verebély mérnöki munkáját csak megszakította, de mihelyt a frontszolgálat után alkalma nyílt rá, folytatta a villamos vasúti járművek tervezését és gyártásának vezetését. A katonai összeomlás után a MÁV akkori elnökének hívására hazatért, hogy részt vegyen a mélypontra zuhant ország iparának helyreállításában. III. A dunántúli villamosítási terv Az 1918 elején hazatért Verebély az államvasutak megbízásából azonnal megkezdte a vasút villamosít ás szervezését. Az 1918—-1919-es évek mozgalmas politikai eseményei nem hagytak nyomot munkájában. Az általa szervezett MÁV Vonal villamosítási Osztály már a Károlyi-kormány alatt, 1918 decemberében alakult meg. Vezetője 1929-ig Verebély volt. Az osztály azonnal hozzáfogott a villamosítási tervek kidolgozásához és a munkát a Tanácsköztársaság alatt is folytatva még Budapest román megszállásának idején, 1919. november 10-én készült el az „Emlékirat a magyar államvasutak Budapestről kiinduló fővonalhálózatának villamos üzemre való átlakításáról, különös tekintettel a szénfogyasztásra” című első tanulmány. Ennek alább idézett bevezetése egyrészt 189
