Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
san, egy adott időpontig kell megtalálni a helyes megoldást. A kutató tudósnak módjában van határidőkkel nem törődve addig követni egy témát, amíg azt szerinte megnyugtatóan megoldotta. Ezek a lehetőségek és követelmények kell, hogy befolyásolják a munkakör megválasztását. Jól képzett és kellő önkritikával rendelkező emberek közül mérnöki pályára olyanoknak kellene menniök, akik gyorsan átlátják a feladatot, és a gyakorlatban elfogadható megközelítéssel megtalálják a legjobb megoldást. Aki nem tud megnyugodni ilyen megoldásokban, aki nem elég gyorsan látja a feladat megoldását, az inkább kutatómunkára alkalmas. Munkaszervezés Szakmai ismereteken kívül minden pályán ki kell alakítani a logikai gondolkozás rendszerét. Minden problémát elemeire kell felbontani és minden elemi feladat legjobb megoldását külön kell megkeresni. A megoldás keresésénél meg kell nézni lehetőleg minden, ismeretes eszközök felhasználásával lehetségesnek ígérkező megoldást. Ezek összeállítása után kell közülük kikeresni a legjobbat, azt, amelyik az adott teljes feladat megoldásának leginkább megfelel. A vizsgálatokat ismét mindazokból a szempontokból kell elvégezni, amelyeket a gyakorlati követelmények megszabnak. Ezek az általános irányelvek műszaki feladatok megoldásával kapcsolatban kialakultak. Ez teszi lehetővé korunk gyors haladását műszaki téren. A technika fejlődése felveti a tökéletesebb megoldásokra törekvést. Kutatók, tervezők, szerkesztők ráállnák egy-egy probléma megoldására. A rendszeres gondolkozás új eredményeket hoz. Gyakran már alig állapítható meg, hogy az eredmény — ami lehet nagyon jelentős — találmány-e vagy rendszeres szerkesztési munka eredménye, amelyet a szerkesztőnek meg kellett találnia, ha feladatát jól végezte. A feladat megoldásánál a meglevő ismeretekre szükség van. Hogy ki mennyit ismer olyant, amit fel lehet használni, az döntő fontosságú. A világon százezrek kutatnak. A kutatási eredmények legnagyobb részét publikálják. Olvasással követve a haladó munkát ma már csak nagyon felületesen lehet. A decimál klasszifikáció célja volna pontos besorolással megjelölni a kutatási eredményt tárgyaló közlemények tárgykörét és bibliográfiai szervezetnek kellene megadni a módot arra, hogy egy adott részfeladat témakörébe tartozó dolgozatokat meg lehessen találni, megszerezni és tartalmukat tudomásul venni lehessen. Sajnos, ez a — tökéletesnek látszó megoldás — sem közelíti meg eléggé a munkát. A sok országból származó publikációk olvasásánál a nyelvi nehézségeken kívül rendszerint sok időt igénybe vevő nehéz munkát kíván a témához közelállónak látszó tanulmányokból kihámozni azt, ami az adott feladat követésénél felhasználható. A kutatási eredményeket feldolgozó szakkönyvek, amennyiben az adott témakörben ilyenek vannak, szükségképpen elmaradtak a legújabb kutatási eredményektől. Ennek következménye, hogy adott feladat megoldá166
