Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

doltam, amikor a Műszaki Életben olvastam és az ábrákon felismertem ezt a szerkezetet ívelt profillécekkel hajókon, amelyekből a németek egy flotillát építettek Anglia megtámadására.

A Műszaki Életet megkértem, hogy közölje le ennek a szerkezetnek megfelelő Dunán végzett kísérleteimet, de nem tartották azt érdekesnek, mert nem aktuális kérdés, és csak egy kis ábrát közöltek le néhány magyarázó szóval.

Az USA-televízió 1960-ban mutatta azt a hajót, amely az Erie-tavon a leírt szerkezettel kísérletezett. Ott is ilyen soká elhúzódott a típus kifejlesztése. Jelenleg az egész világon használnak szárnyashajót folyami és tengeri közlekedésnél is.

Gőzturbinák tömszelence-veszteségének a megszüntetésére többlépcsős vízgyűrűs zárat szerkesztettem 1926-ban. Forgó edényben gyűrű alakú térben lévő víz a centripetális gyorsulás hatása alatt áll. Ez a gyorsulás a legtöbb gyakorlati esetben, tehát pl. 3000 min-1 fordulatszámnál is, a tömszelencénél előforduló átmérőknél a nehézségi gyorsulás sokszorosa. Közepes gőznyomásra épített akkori turbináknál ilyen egymás után kapcsolt vízgyűrűs tömítőelemekből összeállított tömítéssel tömszelence-gőzveszteség nélkül teljesen el lehet tömiteni a tengelyt. Az egyes tömszelence-fokozatok közötti tért össze kell kötni a turbina megfelelő expanziófokozatainál készített kis átmérőjű megcsapolásokkal. A gőz kondenzálódása biztosítja azt, hogy a vízgyűrűterek tele legyenek.

Ez a megoldás a gőzveszteség kiküszöbölésével szemben súrlódási munkát fogyaszt, a vízzárba merülő körgyűrűtárcsa súrlódik a forgó vízgyűrűben. A bemerülő nyugvó súrlódó felület egyúttal fékezi is a forgó vízgyűrűt. A vízgyűrű forgási sebessége számításánál tehát figyelembe kell venni egyrészt a forgó gyűrű alakú csatornának a vízzel érintkező felületét, másrészt a bemerülő nyugvó felületet.

Ennek kikísérletezésére nem találtam érdeklődőt. Arra gondoltam, hogy higanygőzturbinánál lehetne ennek jelentősége, ahol a higanygőz tömítése azért is fontos, mert az mérgező.

Forgó vízgyűrűvel elérhető nagy centripetális gyorsulást egy kompresszor építésénél igyekeztem hasznosítani. Szerkesztettem és a Láng gyár épített a rajzaim szerint egy forgó vízzárás kompresszort. A forgó vízgyűrűt felvevő edényhez képest excentrikusán forgó belső test kúp felületű, ebbe spirális csatornát vágtam. A záró víz két excentrikus körhengerfelülettel és a spirálcsatomát közötti bordákkal határolt térbe zárta a levegőt. Ez a tér forgás közben mind kevesebb térfogatú lett, míg a spirális legnagyobb átmérőjén a nyomótérhez csatlakozott. A nyomótér a fent leírt módon volt letömítve. A forgó vízszint helyes beállítására és állandóan tartására egy, a vízszintes érintő csövecskét használtam fel, amely a forgás irányával szemben nyúlt a vízbe. Bemerülve kiszállította a vizet és benyomta egy magasabban fekvő tartályba, míg alacsonyabb vízszintnél a víz töltötte a vízgyűrűt.

A kísérleteknél a számított légnyomást el lehetett érni, de a hasznos levegő-152