Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

Az üzemvezető Ruhland müncheni német, serfőző gyakorlattal bíró gépész - mérnök volt. Később elment és helyére Tardoskegyi mérnök került ajánlásomra. A KPS erőművét bővítettem, és átépítettem a gyár erős fejlődését követve. Új elvételes segédkondenzációs gőzturbinát-állítottam fel, amelyet Brown Boveri-től vettünk. Ennek az átvételénél mesélte Mayer BBC-igazgató a már említett kondenzátor átadási sikerét.

Az elvételi turbina hosszú elvételi gőzvezetéke a Maglódi út alatt alagúton áthaladva, a távoli szappangyárba is szállított gőzt. A turbinát üzembe helyezve, szabályozója erősen lengett. A BBC kiküldte jól képzett mérnökét, Erni-t, aki hosszú ideig méregetett. Megállapította, hogy a hosszú fűtővezeték saját lengésszáma közel azonos a turbina fordulatszabályozója lengésszámával. Különböző sikertelen próbálgatás után kicserélte a cég a turbinaszabályozót.

Önállóságom első éveiben rendszeresen eljártam a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletbe és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületbe. 1916-ban a MMÉE- ban szerveztem egy előadássorozatot, amelyben én is tartottam előadást, amely megjelent az MMÉE Heti Értesítőjében „Közgazdaságunk problémái és a magyar mérnökség” címén [8]. Tárgyaltam az erdélyi földgázhasznosítás kérdését is. Egy országgyűlési képviselő ekkor felkeresett, és összeállíttatta velem képviselőházi felszólalását a földgázhasznosítás kérdéséről. Ekkor terveztem Bánki Donát és Herrmann Miksa professzorokkal közösen kapott megbízás alapján a Sármás—Budapest közötti földgáz-távvezetéket.

1916-ban Erdélyi és Vajda mérnökök vállalták mint Grünwald és Schiffer cég alvállalkozói a káposztásmegyeri Duna alatti alagút építését, mint légnyomás alatt végzendő munkát. Én kaptam megbízást a gépészeti tervezésre. Érdekes problémákat kellett megoldani. Első kérdés, milyen mennyiségű levegőt kell, hogy szállítson a légsűrítő berendezés, ha a nyomás akkora, hogy az alagút fenekén nem hatol be víz, és ennek megfelelően feljebb nagyobb a belső légnyomás, mint a külső víznyomás, tehát a talajon át távozik a levegő a meder fenekéig, és onnan buborékokban száll fel. Kihasználtam a környéken azonos rétegekbe nyúló kutakat, amelyekből állandóan szivattyúzták a vizet Budapest vízellátására.

Egyes kutaktól sugárirányban növekvő távolságra lyukakat fúrattam, és megmértem a furatokban a vízszint magasságát, így megkaptam a kutak depressziógörbéjét, amelyet a víznek a kutak felé ismert mennyiség-áramlása mellett a talaj áramlási ellenállása határoz meg. Ebből kiszámítottam a talaj áramlási ellenállás-tényezőjét vízre, és a Reynolds-számok arányában átszámítottam levegőre. Evvel számítottam ki az alagút adott hosszúságú, adott szelvényű és víz alatti mélységű szakasza légkibocsátását. A számításom eredményét összehasonlítottuk más víz alatti pneumatikus építkezések publikált adataival, és az jól egyezett. Ennek alapján méreteztem a kompresszortelepet, és az jól bevált.

Következő érdekes feladat volt a Duna alatt a két parttól kiinduló alagút altáróhajtás kitűzésének ellenőrzése, hogy ezek elég pontosan találkozzanak #

142