Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

eladták jogaikat az AEG-nek, azok fogják az erőművet megépíteni. AEG-nél Klingenberg igazgató vette át az ügyet. Ez az erőmű Klingerbergwerk néven ismeretes. A Rand energiaigénye időközben annyira megnőtt, hogy még két nagy erőművet építettek, és tűrhető távolságban szenet is találtak az erőművek ellátására.

1908 végén jöttem haza Budapestre.

V. Tanácsadó mérnöki munkáim Budapesten 1909-től

Londonban az Electrical Co-nál alkalmam volt tanácsadó mérnök cégeket megismerni. Tetszett ez a foglalkozás. Arra gondoltam, hogy ilyet fogok folytatni. Miután azonban láttam, hogy a tanácsadó mérnökök általában idősebb, tekintélyes emberek, célszerűnek gondoltam, hogy előbb megszerezzem a legutóbbi években alapított műszaki doktori címet. Ez sikerült is 1909-ben. A hetedik ilyen gépészmérnök doktor voltam. A doktori oklevelem száma: 29. Doktori disszertációm témáját az Electrical Co-nál szerzett bánya- és kohógépészeti tervezői gyakorlatomból választottam. Címe volt: ,,A mechanikai munkatárolás szerepe villamos hajtásnál” [5]. Főleg lendítő tömegekben felhalmozott energia gyakorlati felhasználásával foglalkoztam. Elméletet dolgoztam ki, amelynek alapján méretezni lehet a lendítőkereket egyrészt a terhelésváltozás, másrészt a hajtómotor jelleggörbéjének az ismerete alapján. A levezetett összefüggés mutatja, hogy a pillanatnyi fordulatszám csak a motortól és annak terhelésétől függ, míg az idő szerinti fordulatszám-változás kizárólag a lendítő tömegtől. A levezetett összefüggés segítségével pl. a terhelés változás ismeretében egy felvett lendítő tömeghez a szükséges motor nagysága kiszámítható. A disszertáció Ilgner stb. rendszereket tárgyal, továbbá egyéb mechanikai tároló rendszereket, mint pl. bányaszállítógépeknél ellensúly kötele két, kúpos dobot stb.

A doktori cím megszerzése előtt vezetéknevemet Fischerről Fonó-ra változtattam. Magyar név akkor már jobban hangzott, mint a német.

.,Dr. Fonó Albert tanácsadó mérnök” cégnévvel indultam el. Körlevelekkel jelentkeztem iparvállalatoknál. Egy hirdetésre válaszolva kaptam első nagyobb munkámat, a Korláti Bazaltbánya Vállalat pneumatikus fúróberendezésének a tervezését. Ezt követőleg jöttek a megbízások utánjárás nélkül. Ajánlottak volt tanáraim, volt évfolyamtársaim és mind többen volt megbízóim. Berendezkedéshez édesapámtól kértem pénzkölcsönt. Azt fél év után már vissza tudtam adni.

Első megbízóim egyike a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. volt, amelynek anyagbeszerzője annakidején Miklós öcsém volt. Ö beajánlott a vezérigazgatónak, aki felvett tanácsadó gépészmérnöknek. Ez az ügyfelem megmaradt önállóságom teljes ideje alatt, és onnan kapott jövedelmem számottevő volt.

108