Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
mos gyakorlata van. Egyetlen pályázó voltam. Az volt a feladatom, hogy a francia Charon—Girardot—Voit cég benzin-villamos gépkocsijának az elve szerint és a licenciája alapján szerkesszek autóbuszt London számára, és egy már primitive összeállított próbakocsival gyűjtsék a tervezéshez tapasztalatokat. A kocsitípus állt egy benzinmotorral közvetlenül, de oldható tengelykapcsolón át hajtott dinamóból, amelynek átmenő' tengelye a másik végén hajtotta a hátsó kerekek differenciál-hajtóművét. A dinamó kapcsai akkumulátorra voltak kötve. Áttétel-változtatást lehetővé tévő fogaskerékszekrénye nem volt. A dinamót gerjesztésével lehetett szabályozni. A gerjesztő kézikereke a vezetőnél volt. A gerjesztés állításával lehetett a kapocsfeszültséget minden fordulatszámnál befolyásolni. Ha a dinamó kapocsfeszültsége nagyobb volt az akkumulátorénál, akkor azt töltötte, ellenkező esetben az akkumulátor áramot adott, és a dinamó mint motor járt és segített a benzinmotornak íegyőzni a kocsi ellenállását. A rendszerhez tartozott egy automatikus szabályozó. ami a Ch—G—V cég szabadalma volt, és amely a dinamó és az akkumulátor között folyó árammal gerjesztett elektromágnessel úgy állította a benzinmotor gázhozzávezetését. hogy ha a terhelés nőtt. akkor a motor többet teljesítsen. Charon Coventribe jött licencia-szerződését letárgyalni Perei Martin-nel, a Daimler gyár igazgatójával. Xekem kellett francia—angol tolmácsnak lennem. Három napig ébredéstől lefekvésig kellett rendelkezésre állnom. Emlékszem, hogy nagyon fárasztó volt. A szerződéses tárgyalásokra gondolva szerkesztettem egy autómat szabályozót, amely a Ch—G—V-félét pótolhatta, hogy a licencia-szerződés tárgyalásánál Daimler ne érezze magát kiszolgáltatottnak. A dinamó állórészét forgathatóan ágyaztam és elforgatással szemben rugókat tettem. A dinamó állórészének elfordulásával működtettem a benzinmotor gázszelepét úgy, hogy ha a forgató nyomaték nő, és elforgatja a gép állórészét a rugókkal szemben, akkor a benzinbevezetés is növekedjék. Ez volt életem első szabadalmi bejelentése. A mintakocsival mindenféle körülmények között kellett járni, hogy a rendszert kipróbáljuk. A kocsi alvázán a karosszéria helyett a teljes terhelésnek megfelelő súlyú nyersvas volt felrakva. Amikor első próbaútra küldtek, megmondtam. hogy még sohasem vezettem, és vezetői igazolványom sincsen. Igazgatóm azt mondta, hogy mindenki, aki vezet, azt valamikor először csinálta, és a vezetői igazolványomat váltsam ki. Az igazolványt a városházán 5 silling fizetése ellenében minden további nélkül kiadták, mert akkor ott mindenki saját felelősségére vezetett. A kocsit kipróbálva igyekeztem megismerni Közép-Angliát. Szép utakat kerestem. Egy alkalommal egy szép, keskeny, árnyas fasoron haladtam. Vagy egy félórái utazás után nem mehettünk tovább. Egy kis vízfolyás fölötti híd le volt rombolva, és az átépítés elő volt készítve. Hely nem volt megfordulásra. Visszamenni evvel a szerkezettel csak az akkumulátorról táplált dinamóval, mint villamos motorral lehetett volna, de az akkumulátor rövid idő alatt ki-105
