Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor
munkái a maguk korában vitathatatlanul úttörőek voltak, de tudományos hatásuk nem volt maradandó.” „Mai szemmel nézve a mechanikai technológia, legalábbis a fémek képlékeny alakítása és forgácsolása, olyan műszaki tudományággá fejlődött, melynek szilárd természettudományi bázisai a Képlékenységtan és a Fémek Fizikája. Ha Rejtő Sándor munkásságát ilyen szemszögből elemezzük, akkor az ő tudományos működésének halhatatlan érdeme, hogy a század elején kísérelte meg a mechanikai technológiát erre a két alapvető természettudományi bázisra felépíteni.” „Végül, ha tudományos működésének képét azzal egészítjük ki, hogy a kor színvonalának megfelelően, saját magának kellett szerkesztenie a kísérleteihez szükséges berendezéseket is, akkor kapunk teljes képet arról a nagy professzorról, és a maga korában úttörő tudósról, aki képes volt korát megelőző tudományos rendszert kialakítani, az ehhez szükséges mérőműszereket megszerkeszteni, és e széleskörű tudását rendszerezett, áttekinthető módon hallgatóinak továbbadni.” Rejtő nemcsak előadásaival és tudományos munkájával, hanem emberi tulajdonságaival is nagy hatást gyakorolt munkatársaira és hallgatóira. Jellemvonásai közül különösen kiemelkedtek a józan puritánság, önzetlen emberség, egyenes, határozott állásfoglalás, embereknek jellem és munkateljesítmény szerinti értékelése, függetlenül születésüktől, rangjuktól, vagyoni helyzetüktől. Szigorú volt beosztottjaival és hallgatóival, de első sorban önmagával szemben. A szigorúság, igazságosság, méltányosság és szívbeli jóság ideális tanszékvezetővé avatták őt, akihez hallgatói tanulmányaik befejezése után is bizalommal fordultak és fordulhattak tanácsért. Rejtő emlékét kormányzatunk a győri Textilipari Szakiskolának Rejtő Sándorról való elnevezésével örökítette meg [35] 10. ábra. A technológia kutatóinak hasznos volna Rejtő életmunkájába betekinteni, mert abban számos olyan gondolatot találnának, amelyeket érdemes lenne a legújabb ismeretek birtokában újra felvetni, tovább kutatni és technikai fejlődésünk javára megoldani. 290
