Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor
[16]. Ebben Herrmann kimutatta, hogy Mohr hipotézise alapján közvetlenül levezethető a Bartel cikkében idézett Rejtő-féle képlet, mely speciális esete a Mohr által a főfeszültségekre vonatkozó felállított általános összefüggésnek. Az Anyagvizsgálók Közlönyének következő számában Rejtő világos okfejtéssel kimutatta, hogy a Mohr és Rejtő-elmélet kiegészíti egymást [53]. E színvonalas vita idejében Rejtő a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének elnöke volt és az egész vita jellemző arra a pártatlan elfogulatlanságra, amelyet Rejtő a személyét érintő kérdésekben is mindig betartott. Ugyancsak Rejtő kezdeményezésére alakult meg 1913-ban a Magyar Textiltechnológusok Egyesülete. Alig egy évi fennállás után már 1914. januárjában megindította Fonó- Szövő- Ipar című lapját, amelynek beköszöntőjében Rejtő kifejtette, hogy az Egyesület célja hazánk textiliparának magyarosítása. ,,A tőke bizalmatlan a magyar szakemberekkel szemben, ezt az áldatlan állapotot akarjuk megváltoztatni hazafias küzdelemmel, fejleszteni a szaktudást és a gyakorlati munka megbecsülését.” Rejtő 1927-ig maradt elnöke ennek az Egyesületnek és személyes tekintélyével, bölcs irányításával sikeresen mozdította elő a magyar textiltechnikusok érvényesülését. V. Rejtő tevékenységének összefoglaló értékelése. Nitzsche szerint az ember azzá lesz, ami. Ezt a megállapítást Rejtő egyénisége, pályája teljes mértékben igazolja. Személyisége, életszemlélete, tanári és kutatói tevékenysége, valamint ezek kölcsönhatása között teljes az összhang. Alkatából fakadt a céltudatos, kitartó munkára való készség, életszemléletéből a józan és puritán, emberséges magatartás. Tanuló korától kezdve műszaki feladatok megoldásával foglalkozott. Műszaki készségét erősítette a jó megfigyelőképesség és oly kutatói hajlam, amely a jelenségek okait, az azokban megnyilvánuló matematikai összefüggéseket kereste. A mechanikai technológia erre bőven adott alkalmat, hisz a technológiai munkafolyamatok zöme a kézműipari műveletek gépesítésén alapult. Ez a tapasztalatból kiinduló fejlődés jól használható termékeket eredményezett, de nem mélyedt el a megmunkálás közben az anyagban végbemenő változások elméleti felderítésében. A technológiai tankönyvek és kézikönyvek Rejtő előtt az anyagokat feldolgozó eljárásokat, eszközöket és gépeket ismertették, de nem foglalkoztak a megmunkálás közben fellépő különböző hatások beható tudományos elemzésével. Ilyen elméleti elemzés céljából mindenekelőtt az alapanyagok szerkezetét, tulajdonságait, valamint ezeknek hő és külső erők hatására végbemenő változásait kell pontosan és részletesen meghatározni. A tulajdonságok megbízható mérése természetesen nélkülözhetetlen az elemzés csak ilyen mért értékek birtokában állhat biztos alapon. 288
