Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor
IV. Műszaki-társadalmi és tudományszervezői tevékenység Rejtő egyetemi oktatói és tudományos kutatói munkáján kívül tevékenyen vett részt a magyar műszaki társadalom közéleti munkájában. Ezt a munkát három műszaki egyesületben, a ólagyar .Mérnök és Építész Egyletben, a ólagyar Anyagvizsgálók Egyesületében és a ólagyar Textiltechnológusok Egyesületében fejtette ki. A Magyar Mérnök és Építész Egyesületben számos előadást tartott és munkatársait is ösztönözte ilyennek tartására. Az Egyesület szakági vitáin elfogulatlan bírálóként vett részt. Jellemző példa erre az Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet szervezeti szabályzatával kapcsolatban lefolytatott vita. A központi anyagvizsgáló és kísérletező intézmény felállítását a hazai gyáripar kezdeményezte, de amikor 1912-ben az intézet szervezeti szabályzata az Ó1ÓIÉE együttes ülésén vitára került [11], a magánmérnökök, a műegyetemi tanárok egy része és a megbízásos munkákkal foglalkozó közületi mérnökök anyagi érdekeit féltve élesen szembefordultak a tervezettel. Rejtő gondosan elkészített előadásban foglalta össze, az anyagvizsgálat és ipari kísérletügy világszerte kibontakozó fejlődését, ólegállapította. hogy a központi állami intézmény felállítása műszaki és gazdasági szempontból előnyösebb, mint a különálló szakágankénti kutatás. Az intézmény tudományos színvonal in k t s helyes témaválasztásának biztosítására felügyelő bizottságot javasolt. amelynek tagjai az érintett szakágak egyetemi tanárai és legkiválóbb üzemi szakemberei legyenek. A vitában. — mint minden esetben, amikor köz- és magánérdekek ütköztek össze —. Rejtő a magasabbrendű tudományos és nemzeti szempontok alapján foglalt állást. Rejtő MóIÉE-beli tevékenységével nagyban hozzájárult az egyesületi élet élénkítéséhez és színvonalának emeléséhez. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete Rejtő Sándor ás Nagy Dezső kezdeményezésére alakult meg 1897. június 16-án. Az egyesület felállításának szükségess< gét Rejtő azzal indokolta, hogy a Stockholmban tartandó első Nemzetközi Anyagvizsgáló Kongresszuson kívánatos, hogy a magyar szakági kutatás képviselői önállóan, az osztrák bizottságtól függetlenül vegyenek részt. Az Egyesület megalakult. Rejtő és a magyar szakemberek már annak képviseletében vettek részt az 1897. évi stockholmi kongresszuson [10], valamint az 1900. évi párisi [21], az 1901. évi budapesti, az 1907. évi brüsszeli [36. 37] az 1907. évi Koppenhágai [75] és az 1913 évi new-yorki kongresszuson [48, 49]. Kezdeményez* M re indult meg az Egyesület lapja, az Anyagvizsgálók Közlönye is. Rejtő és munkatársai számos cikkel járultak hozzá az Anyagvizsgálók Közlönye színvonalának emeléséhez. Ennek 1916. évű füzeteiben jelent meg az a nagy vita. melyet Dr. Bartel Jánosnak a bemetszett rudak hajlító-ütőpróbájáo l írt cikke [14. lő] kiváltott. Herrmann óliksa professzornak az ÓIÓIÉE-ben tartott előadását az Anyagvizsgálók Közlönje is teljes terjedelmében közölte 287
