Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor
Anyagvizsgálók Egyesületét a mérnök-továbbképzés szolgálatába állította, elsősorban természetesen az anyagvizsgálati ismeretek terjesztése és fejlesztése céljából. Tanársegédei részesültek tőle közvetlenül a leghatékonyabb továbbképzésben és ennek eredményeként tanársegédei köréből sok ipari vezető került ki. Rejtő Sándor vérbeli kutató volt, aki merészen fogott hozzá a fémipari technológiák elméleti alapjainak kidolgozásához, még pedig abban az időben, amikor a fémes anyagok szerkezetének felderítésére a röntgensugárzást még nem alkalmazták. Életművének, — az elméleti vagy oknyomozó technológia kidolgozásának — célja az volt, hogy meghatározza a fémeknek és általában a nyersanyagoknak „ama tulajdonságait, amelyek ismeretére az iparban azért van szükségünk, hogy a leginkább megfelelő eljárást alkalmazhassuk és a céljainknak leginkább megfelelő anyagot használhassuk fel.” [52] Rejtő elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezetük függvényei. Elméleti alapul elfogadta az ő korában a fizikában használatos hipotéziseket és azok alapján építette fel az anyagok molekuláris belső szerkezetére vonatkozó modelljét. A fémes anyagok szerkezetének vizsgálatára már tanári pályájának elején kidolgozta és a bécsi Reichert céggel elkészíttette a Rejtő-féle fémmikroszkópot (1. ábra). A vele elért eredményekért, ,,A vas mikroszkopikus vizsgálása c. dolgozatáért [9] 1896-ban az év legjelentősebbt anulmánváért járó elismerést, a Hollán-díjat nyerte el. [6—7/a] A Rejtő-féle mikroszkópok több évtizeden át szolgálták a hazai és külföldi intézmények fémvizsgálatát és ezzel Rejtő nemcsak a metalográfia hazai megteremtője, hanem ennek a tudományágnak nemzetközi úttörője lett. Életének munkáját összefoglaló alapműve az 1915—1923 között négy kötetben megjelent „Elméleti mechanikai technológia alapelvei”. I. kötetében [52] — a melegség hatása a szilárd (fémes) anyagok mechanikai tulajdonságaira — rendszeresen foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyek a mű megírásakor e tudományág világszínvonalának megfeleltek. Ez az I. kötet ismerteti az oldatok állapotábráit, azok meghatározásához szükséges termikus analízist és annak műszereit, a fémek mikroszkópi vizsgálatát, a legfontosabb fémek és ötvözetek leírását, tulajdonságait. Az alkalmazott rész tartalmazza a vas- és fémöntés technológiáját. Rejtő nagyságát igazolja az a tény, hogy a molekuláris elméletet nem számítva — a metallografiai, hőkezelési és öntészeti ismeretei még 20—25 évig korszerűek voltak. Ez a technika robbanásszerű fejlődése idején nem kis szó! A Rejtő-féle mikroszkópot még a harmincas években is használtuk. A segítségével kidolgozott metallográfia sok olyan ismeretet tartalmaz, amely még ma is korszerű. Ilyen például a vas-szén ötvözetek melegkezelése cím alatt leírt teljes kilágyítás és a túlhevített acél finom szemcséjűvé tétele az A3 hőmérséklet felett való hevítést követő lassúhűtés útján [52. sz. i. m. 111. pont]. 271
