Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő
XXXIX. kőtél, III. füzei Kísérletek a Veitellina vasúton «I fása igen becses, de eddig kevésbé méltányolt tulajdonságot rejt magában. őjAValtellina számára 1903-ban újonnan szállított lokomotív áramszedőgyűrűit' nem a lokomotív keretén belül, hanem azon kívül helyeztük el. Ez a szerkezet nemcsak a könnyű hozzáférhetést, tehát a könnyű vizsgálatot és fázisú motor forgórészének csak 3 áramkivezetése van, melyeket a hosszában kifúrt tengelyeken, forgattyúkon és csapokon keresztül minden különös nehézség nélkül kivezethetünk ; ilyen kivezetés kommutátoros, tehát egyenáramú vagy egyfázisú mótorok esetén, ha nem is mondható lehetetlennek, de oly bonyolódott és javítást teszi lehetővé, hanem még az az előnye is megvan, hogy azt a helyet a lokomotív kei ele között, melyet különben az áramszedőgyűrűk foglalnának el, a mótor számára használhatjuk ki, vagyis annyival szelesebb s így erősebb motorokat építhetünk a lokomotív keretébe. Ezt az elrendezést lehetővé tette az, hogy a három-Kií/lönyünk kővetkező szdniaimik < ayikéhen közöljük. /I szerkesztőség. 4 nehézkes megoldást eredményezne, mely az elérendő előnyökkel nem áll arányban. Minél erősebb motoroknak beépítése pedig azért igen fontos, mert minél kevesebb mótorral érhetjük el ugyanazt a teljesítő képességet annál könnyebb, szerkezetében egyszerűbb lesz a lokomotív. , Ezt a lehetőséget egyszerű szerkezeti megoldással csakis a többfázisú mótorok adják meg. ej A tonnakiloinélcrenkinti áramfogyasztást számos körülmény befolyásolja, még pedig: sebesség, görbék, 12' 4. ábra „Kísérletek a Valtellina vasúton” c. dolgozatból
