Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Herrmann Miksa

1916-ban nagy feltűnést keltett ,,A többirányú igénybevétel kérdéséhez” c. polemizáló cikke (16), amelynek elsőrendű értéke a Duguet-, a Rejtő- és a Mohr-féle törtéselmélet szabatos összefoglalása és értékelése.

Korán felismerte a század elején feltűnt új energiahordozók: a kőolaj és a földgáz jelentőségét és jövőjét, lehetőségeit és gazdaságosságát, s elsőként számolt be az Észak-Amerikai Egyesült Államok e téren élenjáró eredményeiről (10). Röviddel ezután pedig már a hazai feladatokra való tekintettel tárgyalta ,,A földgáz termelése, vezetése és értékesítése” kérdéseit (12). E tanulmányához fűződik első irodalmi sikere, mert munkáját a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítójának emlékét őrző — s az előző év legjelentősebb műszaki tanulmányát illető ,,Holtán-pályadíjjal” tüntette ki (1912)3.

Későbbi és legjelentősebb szakirodalmi sikerei már saját szűkebb szakterületének problémáival kapcsolatosak. ,,A szíjhajtás elmélete” c. előadásával 1914- ben nyerte el a három évvel korábban alapított,,Cserháti-plakettet”, amellyel az MMÉE — a kiváló gépészmérnök, műegyetemi tanár és ipari vezető Cserháti Jenő4 emlékére — az év legjelentősebb előadását jutalmazta ,,A gépészet, elektrotechnika, gyáripar, bányászat és kohászat, s ezekkel rokon szakmák” köréből [ 13]s.

Irodalmi tevékenységének csúcspontja, amelyet az akkori idők legjelentősebb hazai műszaki elismerésével, az MMÉE nagydíjával: az egyesületi arnyaéremmel jutalmaztak, a „Gépelemek” c. tan- és kézikönyv volt, a szakterület első jelentős és egyben példaszerű, klasszikussá vált irodalmi munkája (1924) (23).

A Cserháti-plakett adományozó levele [6] szerint:

,,A bizottság a lefolyt működési év alatt megtartott, önálló tudományos működésen alapuló több értékes előadás közül ,,A szíj hajtás elméletéhez” címen tartott előadásért egyhangúlag HERRMANN Miksának ítélte oda az ezidei plakettet . . . nemcsak mint közülük viszonylag legjobbat tartotta kitüntetésre érdemesnek, hanem szükségesnek véli kiemelni, hogy a mind szépségénél, mind érthetőségénél fogva mintaszerű szabad előadást tárgyának jelentősége, anyagának logikus csoportosítása és fejtegetéseinek a gyakorlat számára is értékes volta maradó becsűvé teszik. A kitüntetett előadásnak külön érdeme, hogy a Kämmerer-féle kísérletekből kiindulva

(3) A kitüntetés értékét jellemzi, hogy e pályadíjjal az előző évben Kármán Tódor dr. „Mitől függ az anyag igénybevétele”, a következő évben pedig Schimanek Emil „Gázmotorok munkabírásának növelése” c. tanulmányát tüntették ki. A további évek kitüntetettjei sorában pedig Bermann Miksa, Sármezey Endre, Virág József, Bodola Lajos és Bánki Donát stb. neveit olvashatjuk.

(4) Cserháti Jenő (1855—1910) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a Ganz-gyár villamos osztályának 10 éven át vezetője, Kandó Kálmán úttörő vasútvillamosítási munkásságának egyik legjelentősebb támogatója és munkatársa, az MMÉE alelnöke. 5

(5) A Cserháti-plakettet első ízben Schimanek Emil műegyetemi tanár egyik jelentős szabadalmát ismertető előadása ill. tanulmány nyerte el, amelynek címe: „Új nyersolajmotorról”.

46