Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Keller Bence: Lechner Egon

melési rendben már elvi és gyakorlati okokból is mind ösztönösen mind tudatosan követett gazdaságossági elv, ami akkor a ..profitbiztosítás” könyörtelen követelményéből eredt, meglehetősen feledésbe ment. Mintha az állam, illetve az új társadalom olyan mindenható hatalom és erőforrás lenne, akinek ,.semmi sem drága”. Ilyen légkörben különösen nagy jelentőségű Leehnemek az az alapfelfogása, hogy igenis a gazdaságosság nem zsugoriság, nem is valami álcázott törekvés az emberek fokozottabb kihasználására, hanem a haladásnak legfőbb motorja. Azt a megállapítást kell elfogadnunk, hogy ha a gazdaságosság elvét csaknem valamennyien döntőnek ismerjük el. akkor ebben az ő céltudatos pedagógiai munkájának sikerét kell látnunk.

A tűrések és illesztések bonyolult és széles körű tárgykörének taglalását nyújtják a [44]. [45], [27], [29], [46] alatt felsorolt művek. Az első helyen felsorolt írás nemcsak magyarul, hanem francia nyelven is megjelent [44]. Lechner azt remélte, hogy ennek visszhangja lesz az ISO körökben. Nem sikerült megállapítani, hogy Lechnernek az a reménye teljesült-e, akár csak szűkebb vonatkozásban is. Ezzel az írásával bemutatott egy olyan formulát a tűrésegység számítására, amelynek számszerű eredményei jól egyeznek az ISO által javasolt értékekre az 5...500 mm sávban, de ami már túlmegy az eredeti ISO ajánláson, jól extrepolál a 3 mm alá, és az 500 mm fölé. A [45] alatti dolgozat Lechnernek kandidátusi disszertációja. Lechner alaposságára jellemző. hogy nem hallgatja el a nemzetközileg is elfogadott rendszer gyakorlati gyengéit, de ugyanakkor arra is rámutat, hogy a dresdai műegyetemen egy nagy fáradsággal begyűjtött statisztikai számadattömeg alapján elindult a törekvés az elméleti követelmények jobb összehangolására a gyakorlati lehetőségekkel. A dolgozat megírásakor azonban ennek a kutatásnak az eredményei még nem voltak ismeretesek.

A [45] alatti dolgozatban foglaltakhoz hasonló célú a [26] alatti, tudomásunk szerint csak angol nyelven kiadott írása a tűrésmezőben szereplő ún. biztonsági övről. Tűréskérdésekben Lechner szinte végrendeletszerűen írta meg a [29] és [46] alatt említett írásokat.

Először a [29] alatti írásával foglalkozunk: Amint az a tanulmány címéből is kitűnik. Lechner összefüggéseket keres a tűrések és a hozzájuk rendelendő felületi érdességek között, mert ..bár ezek elméletileg egymástól függetlenek, de a gyakorlatban nem készíthető valamely finom tűrésű munkadarab akármilyen érdességűen.” Ehhez ismerteti kétféle elméleti megfontolás, továbbá egy statisztikai vizsgálat alapján az Rniax legnagyobb érdesség részére a tűrésnagyságból kihasítani javasolt hányad megállapítását. A háromféle megállapítás szerinti értékek kritikai összehasonlítása alapján megállapítja a statisztikai eredmények immár elméleti alapon igazolt használhatóságát és a belőlük készült képletek alapján ellenőrzi az érvényben levő szabványnak a tűrés és az érdesség között alkalmazandó összerendelésre adott ajánlásait.

Hasonló módszerrel vizsgálja azután a mérendő tárgy felületi érdességének, majd a mérőeszköz mérőfelületének befolyását a mérés pontosságára, itt azt

425