Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
datosabb, hogy az anyagban, gyártmányban egyaránt az egyedüli értékmérő voltaképp az emberi munkaidőtartam. Másrészt az idő tevékenységek sorrendjében, egymásutánjában jelenik meg, mint időbeosztás és a határidő megjelölése. Ez a szemlélet talán a temperatúra mérésére emlékeztet némikép. Az időegység megfelel a hőfok (Gradus) fogalmának, vele az időtartamot mérjük a hőmennyiséghez hasonlóan. Az időpont pedig olyan, mint a hőmérséklet, vele egy konstellációt jelölünk ki a történés lefolyásában éppúgy, mint a hőmérséklettel az anyag állapotát.........” „. . . Ha Pattantyús professzor példájára a kötet élére mottót kívánnánk írni, a múlt század gondolkodójának a mondása ajánlkozik erre: „Az emberiség legnagyobb diadala, hogy eszközei vannak.’’'' f) A „szabványozás” körébe tartozó írások Már említettük Lechner Egon korai és állandó érdeklődését a szabványozás iránt. Amikor még elsősorban a gépelemkérdésekkel foglalkozott, a szabványozás, illetve a gépipart érdeklő szabványosítás — területén itt is a gépelem tárgykör volt fontos számára. Hadd soroljuk fel röviden ebbeli irodalmi működését, ide számítva természetesen az értelmileg idetartozó olyan tárgyú műveit is, amelyek szorosan véve nem mondhatók szabványozási témáknak. — Néhány szó a géprajzok kottázásáról. [20] A csavarmenetek nemzetközi tűrésezésének mai állása. [22] — GÉPRAJZ rövid foglalata. [1] — A szabványozásról. [36]- „SEGÉDLET”. [14] Szabványgyűjtemény, amelyet a Gépgyártástechnológiai Tanszék tett közzé, mint olyat, amely a „készülékgyártásban és idomszer-szerkesztésben” használatos MSZ szabványokat tartalmazza. Megjelent 1958-ban, tehát Lechnernek a tanszéktől való távozása után, de nem kétséges, hogy a mű előkészítésében részt vett, hiszen a szabványoknak a kidolgozásában hivatalból működött közre. A teljesség kedvéért utalnunk kell az ezután következő csoportban felsorolt munkái közül a [44] és a [26] alatti tételekre, amelyek nemzetközi szabványtémákhoz szólnak hozzá. Helyszűke miatt a szabványozó munkában való szívós és lelkes részvételét további adatokkal nem tudjuk dokumentálni. Egy bizonyos: hirtelen eltűnését az életből a szabványalkotó szakemberek különösen fájlalják. g) Mérés, tűrés, illesztés (önálló munkái és szerkesztői tevékenysége) Most elérkeztünk irodalmi és kutatói tevékenységének egy külön nagy területéhez: a mérési, tűrési és illesztési, valamint idomszerezési kérdésekhez. 423
