Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
,.A szabatosságon pontosságot, azaz a méretek és az alak hibájának kicsinységét értjük. Ezt hosszméréssel lehet megállapítani.” ,,A tervezés ama részét, amely a gép vagy alkatrész termelésének tárgyi tényezőit, a munkaeszközöket meghatározza, továbbá a termelés módját és a szükséges tevékenységet előírja, gyártástervezésnek hívjuk.” ,.Az ember munkáját — akár fizikai, akár szellemi — az időegységben végzett munkával mérjük. A termelékenységet az emberi munkaidő egységében gyártott munkadarabok számával jellemezzük. ,,Az egyszerű hosszmérés a mérőszámmal egy sugáron képzett két pont egymástól való távolságát határozza meg: ez a távolság, melyet méretnek hívunk, egy vektor. A teljes testet végtelen sok térvektor határozza meg, de a mértani test meghatározására és ellenőrzésére csak kevés adat szükséges és elegendő.” E négy főműve egyben Lechner oktatói programját is tükrözi. Lechner mindig teljességre törekedett. Nem maradt meg az éppen tárgyalt témakör szűkebb keretei között. A műszaki, pontosabban a mérnöki gondolkodásmód teljességét abban látta, hogy a mérnöknek mindig gondolnia kell a gazdaságosságra. vagyis arra. hogy akár mint tervezőnek, akár mint gyártó mérnöknek, a műszaki elgondolások gazdasági vonatkozásairól soha nem szabad megfeledkeznie. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezek nemcsak tankönyvek, hanem egyben kézikönyvek is. Tartalmuk olyan gazdag, hogy nincs az a gyakorlati mérnök vagy technikus a gépgyártásban, akinek ne lenne érdemes Lechner írásait gyakran forgatni. E könyvek u. i. túllépik a szokványos tankönyv kereteit és a mindennapi műszaki gyakorlatban kézikönyvként széles körű érdeklődésre tarthatnak számot. Azt látjuk, hogyha valamelyik tankönyvének egymás követő kiadásai — Lechner egyéni szándékaitól függetlenül — nem is hoznak mindig újabb anyagot, de az ugyanabban vagy hasonló témában megírt egy-egy újabb könyve mindig hoz újabb szempontokat, vagy újabb tárgyi részleteket. Ilyen gondosságra mutat pl., hogy a sorban utolsóként említett és ismertetett tanjetryzetben korábban még nem közölt gazdasági számításokat találunk. Ha az említett tankönyveket gondosabban tanulmányozzuk, nem győzzük elismerni. milyen kitartó szorgalom, gyűjtési szenvedély, alapkutatás húzódik meg ezek megírásának hátterében. Lechner soha nem mulasztja el a szabványozási és az irodalmi hivatkozásokat, persze utóbbiaknál 99%-ban külföldieket. hiszen a vonatkozó tárgykörökben hazánkban ő volt az úttörő. c) A technológiai ismeretek terjesztésében kifejtett írói és szerkesztői működése A készülékszerkesztési tárgykörbe tartozó könyveinek ismertetése után még néhány technológiai tárgyú művével is foglalkoznunk kell. 13 Gépgyártás. 2 kötet. Tanjegyzet a nem-gépgyártó mérnökhallgatók részére. A tankönyvet többen írták. Lechner szerkesztői vezetése alatt. 421
