Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
,,A levezetett képlettel jellemzett behajlás folytán a hüvely 2 szöge nem marad meg, ezért a hüvely szögét kb. l°-kal kisebbre vagy nagyobbra veszik, mint a fészekét. Ennyi ugyanis elegendő olyan patronméretek mellett, amilyenek a gyakorlatban szokásosak .” ,,Az által, hogy a patron és fészke nem azonos kúposságúak, a két alkatrész csak a végén, egy élen fekhetik fel egymáson .. . Persze a pontos működést nehezíti, hogy a merev szegmensek nem bírnak a fészekbe megbízhatóan befeküdni az illeszkedni akaró rádiuszok különböző volta miatt és ezen a hasítéknál csiszolt lelaposítás is csak keveset segít.” 4. Befogás patronba vagy központosító amerikaiba „A patron a fentiek szerint központosítás szempontjából nem olyan pontos, mint a kúpos sima hasított hüvely ... A gerezdéit hüvelyt kisebb igények mellett patronban is, amerikaiban is jól lehet használni; kúpos fészekbe való behúzása a pontatlansága miatt céltalan.” 5. Két irányból váltakozva hasított hüvely (4. és 10. ábra) ,,Működése annyiban különbözik a patronétól, hogy tágulásnál a szegmensek önmagukkal párhuzamosan mozdulnak el, tehát a megfogandó hengerhez vagy furathoz teljes hosszában egyformán feszül. Pontossága látszólag ugyanaz, mint a patroné, noha szó fér hozzá, vajon mennyire maradnak párhuzamosak a szegmensek. A gyakorlatban igen becsülik, mert mindkét végén, elől-hátul, fog ... A hasítékoknál csiszolt laposítás valamelyest ennél a hüvelynél is használ.” ,,A hasított hüvelyeket leginkább a gépműhely alkalmazza, és — mi tagadás — oly egyszerű gépelemnek minősítik, hogy teljességgel a munkásra van bízva. Pedig a leírásokból kiviláglik, hogy a megfontolt, szakszerű irányításnak itt is van tere. A hüvely méretezésekor az alakváltozás egyenletei a döntőek, ami más gépelemeknél aránylag ritkán fordul elő. (rugók, dugattyúgyűrűk, stb.)” Amit pedig ennek a gépelemnek szabatos vizsgálatában kidolgozott, mintegy 15 év múltán a készülékek részletes tárgyalásába is beépített, helyenként jelentős bővítéssel. Lechner későbbi műveiben meg is adja a hasított hüvelyről szóló dolgozata végén kilátásba helyezett „szakszerű irányítást.” E vonatkozásban utalunk a következő szövegrészekre: [2] 32—47. oldal [3] 60—72. oldal (IV. kiadás. 1964) [6] 160—165. oldal [7] 28—31. oldal. 410
