Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
A MÁVAG traktorosztályán végzett munkájával kapcsolatosak: — Járművek rugózásának főbb elvei.[19] — Kezelési utasítás a MÁVAG BN típusú traktorhoz. [42] — Greiferversuche an einem Radschlepper. [43] A [19] alatti dolgozata tételei a mai gépjármű-alváz konstruktőröknek is bizonyos értékes tanulságul szolgálhatnak. A Danuviában elvállalt megbízás irodalmi tevékenységének irányt szabott. Ennek ellenére esetenként már visszatért olyan gépelem témákra, amelyek őt mint egykori szerkesztőt, vagy mint a Soproni Nyári Egyetem előadóját érdekelték. Ilyen írásai: — Néhány szó a géprajzok kottázásáról. [20] — Hozzáfűzés Trautsch Kálmán: ,,A kerekekkel dolgozó járműmotor fékpadi vizsgálatáról” c. cikkéhez. [21] — A hasított hüvely, mint gépelem. [23] Amit a [23] alatt felsorolt tanulmányában a legkitűnőbb mechanikai és szilárdsági vizsgálat alá vesz, nem más, mint a műhelynyelven patronnak nevezett gépelem. Ahogyan Lechner említi, a ,,patronnak alábbi elvi változatai” ismeretesek: 1. Egy helyt végig hasított hengeres hüvely (1. ábra). 2. Egy helyt végig hasított kúpos hüvely (2. ábra). 3. Több helyt egyfelől behasított hengeres hüvely (3. ábra). 4. Több hely kétfelől behasított hengeres hüvely (4. ábra). 5. Egy helyt végig hasított és (egy vagy két helyt) gerezdéit hüvely (5. és 6. ábra). Ez a dolgozat [23] példamutató a tekintetben is, hogyan kell akár egy kisebb jelentőségűnek látszó gépelemet úgy elemezni, hogy abból gépüzemtani és gépszerkesztési tanulságok szülessenek. b) Témák a gépelemek köréből 1. ábra Egyszer hasított hengeres rugózó hüvely 404
