Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor
hogy a törésig elviselt hajtogatások számának logaritmusa megegyezik a Rejtőféle képlékenységi mérőszámmal. Rejtő ezzel a képlékenység meghatározásának nagyon egyszerű és gyors módszerét alkotta meg. Rejtő képlékenységet vizsgáló módszere ma is használatos, ez az alapja a MSZ 5703—56 sz. szabványunkban leírt hajtogató vizsgálatnak (7. ábra). A hajlítás gyakorlati hasznosításaként a lemezmélyítés (mélyhúzás), nyomóeszterga, lemezhajlító és hullámosító technológiák és berendezések szerepelnek. Érdemes megemlíteni, hogy a hegesztés, — külső erőkkel véghezvitt kohéziós kapcsolás — tanulmányozása közben sikerült ólom, ón és réz rudakon 80—100%-os szilárdságú hegesztett kötéseket létesíteni, még pedig hidegen és lassan ható nyomóerővel, de a hegedés helyén palástnyomással 3 irányú erőt alkalmazott és a hegesztendő felületeket egymáshoz képest elcsúsztatta [55, 221. p.]. A forgácsolás elméleti részében sorra veszi a 90°-ú, a hegyes és a tompa metszőszöggel dolgozó eljárásokat. Részletesen elemzi az erőszükségleteket és a mért adatokat táblázatokban itt is egybeveti a kísérleti értékekkel. i. ff. 278 6. ábra Adott görbületi sugárig való hajlítás végrehajtásának módja [52., 45. ábra]
