Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor

(

t.

t,

m

l

4. ábra

Ehiznnrfiábrák és feszültségi diagramok, alul: Az első közölt diagramok: 1899 [19., 15. és 16. ábra], felül: 1918-ban közöltek [52., 17. ábra]

/

séget nem a próbatest hajlított részének köbtartalmára, hanem a veszélyes keresztmetszetre vonatkoztatja [57, 158 p.).

A képlékenység mérésére ma a fajlagos keresztmetszetcsökkenés szolgál. A Rejtőféle képlékenységi mérőszám épp úgy nem él már, mint a szívóssági munka. Mindkettő még a maga idejében is sok vitát váltott ki — itthon éppen úgy, mint külföldön.

A külföldi vélemény illusztrálására hivatkozunk Millner Tivadar akadémikusunk személyes tapasztalatára. 1929-ben az Egyesült Államokban tett tanulmányútján meglátogatta a General Elektric Co. Shenektadyi kutató laborató-18* 275